A hét erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező megye átlagon felül teljesít
Fotó: Népszámlálás.ro
Átlagon felüli az erdélyi magyarok részvétele a népszámlálás online önkitöltős szakaszában. A Népszámlálás.ro adatai szerint a jelentős számú magyarajkú lakossal rendelkező erdélyi megyék élen járnak, de a szórványbeliek is mintegy fele élt a lehetőséggel.
2022. május 24., 15:452022. május 24., 15:45
2022. május 24., 15:482022. május 24., 15:48
Három nap maradt még az idei népszámláláson a kérdőívek online kitöltésre és a beküldött kérdőívek érvényesítésének ellenőrzésére. Az önkitöltési szakasz pénteken, május 27-én zárul, így aki addig nem él a lehetőséggel, otthonában kell majd várnia a számlálóbiztost, hívja fel a figyelmet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben a Népszámlálás.ro csapata.
Arra is rámutatnak, hogy a beérkezett kérdőívek száma nem feleltethető meg a résztvevő személyek számával, az űrlapok között ugyanis lehetnek csak részben kitöltött, érvénytelenített kérdőívek is, valamint a másodlagos, lakatlan lakások adatlapjai, illetve a többszörös regisztrációk is beleszámítanak.
„A Népszámlálás.ro számításai szerint a romániai magyarok részvétele továbbra is az országos átlag felett van, hétfőig mintegy 750 ezer „magyar kérdőív” került kitöltésre a megyék magyarságaránya szerint becsülve – 315 ezret egyénileg, otthonról, további 435 ezret pedig az összeírópontokon regisztráltak” – áll a közleményben.
A 42 megye rangsorában Hargita a második (67,5%), Kovászna a harmadik (64,2%), Bihar a negyedik (61,3%), Kolozs az ötödik (61,1%), Maros a hetedik (59,4%), Szilágy a tizenegyedik(56,4) és Szatmár a tizennegyedik (55,7). De a szórványmegyék eredményei is közelítenek az 50 százalékos részvételhez: Brassó megye vezet 67,9%-os részvétellel, majd Arad (55,8%), Fehér (49,9%), Hunyad (49,8%), Beszterce–Naszód (49,7%), Máramaros (49,6%) és Temes (47,7) megye következik.
„Első ránézésre magyar szempontból jól néznek ki ezek az adatok. Azonban azt is látnunk kell, hogy egyrészt nagyon magas az érvénytelen, a Statisztikai Intézet által nem elfogadott kérdőívek száma: a beküldött kérdőívek 10–15%-át nem érvényesítik. Ez nagy kockázatot jelent.
Ha ezt nem teszik meg, akkor nyáron a számlálóbiztossal kell újból kitölteniük a kérdőívet” – idézte a közlemény Barna Gergőt, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátorát. A szociológus azt is hozzátette, hogy az utolsó hajrában nem lesz könnyű megtartani az eddig kiharcolt előnyt.
„Az utolsó három nap kihívása számunkra, hogy a halogatókat bátorítsuk, a kitöltésben segítségre szorulókat pedig támogassuk. Ezért továbbra is arra biztatunk mindenkit, hogy kérdezze körbe a barátokat, szomszédokat, és segítsen a kitöltésben, valamint a már beküldött kérdőívek érvényességének ellenőrzésében!” – jelentette ki.
A kitöltéshez szükség esetén a nepszamlalas.ro oldalon vagy a 0371–900172-es telefonszámon lehet segítséget kérni, de a bizonytalanok a települési összeírópontokat is felkereshetik, ahol számlálóbiztos segít a válaszadásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!