Zakariás Zoltán újabb két évre az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke
Fotó: EMSZ sajtóirodája
Székelykeresztúron tartotta március 22-én, szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A tisztújító küldöttgyűlés újraválasztotta Zakariás Zoltánt a párt elnökévé.
2025. március 22., 17:252025. március 22., 17:25
2025. március 23., 12:382025. március 23., 12:38
A tanácskozáson jelenlévő küldöttek
Elnökhelyettesnek Csomortányi Istvánt választották. Az Erdélyi Magyar Szövetség alelnökei: Boros Dávid, Brassai Hunor, Györgyi Attila, Kátai Attila, Koncz Hunor-János, Lőrincz Csaba és Márton Botond, tájékoztatta szerkesztőségünket a kisebbik erdélyi magyar párt sajtószolgálata.
Beszámolójában Zakariás Zoltán elmondta: első elnöki mandátumának legfőbb célja az volt, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség keretében egyesült Erdélyi Magyar Néppárt és Magyar Polgári Párt fúziója sikeres legyen, a két párt kohéziója és együttes munkája folytatódni tudjon, az EMSZ a lehető legtöbb alkalommal láthatóvá váljon a közéleti fórumokon, a 2024-es választási szuperévre pedig olyan közeget alakítson ki, amelyben az országos kampányok felfokozott hangulata nem tudja befolyásolni az önkormányzati választás eredményét.
„Mindössze két megállapodásunk van érvényben: ahol az önkormányzati választás eredményeként az EMSZ vezeti a településeket, ott írásos ígéretünk van rá, hogy politikai alapon nem diszkriminálják pénzügyileg az érintett közösségeket, valamint én személy szerint vállaltam, hogy parlamenti képviselőként betartom a frakciószabályzatot. Így tehát semmilyen gátja nincs annak, hogy az EMSZ vezetői és képviselői szabadon megnyilvánuljanak olyan esetekben, ahol azt szükségesnek érzik” – jelentette ki a pártelnök.
„Az EMSZ átvészelte a 2024-es, számos kihívással és az egymást követő választásokkal terhelt évet, pártstruktúránk pedig készen áll a következő önkormányzati választásokra való felkészülésre. Szerepünk adott. Szükség van ránk, s csak rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a kínálkozó lehetőséggel” – zárta beszédét Zakariás Zoltán.
A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!