Újraavatták a segesvári Petőfi-szobrot

Bár kezdetben eredeti helyére kívánták visszaállítani a műalkotást, később felvetődött az ötlet, hogy új helyre kerüljön. Így „került képbe” a katolikus templom és a Csizmadiák bástyája közötti kis park. Gál Ernő, az RMDSZ Segesvár kerületi elnöke elmondta: a szoborállítást a város polgármestere, Dorin Dăneşan is támogatta és a városi tanács is egyhangúlag igennel szavazott a tervezetre. Így hét év után a Romulus Ladea szobrászművész által az ötvenes években megalkotott szobor a magyar költőről elnevezett térre kerülhetett. Igaz, még csak szavakban tapasztalható a névváltozás – utcanévtábla egyelőre nincs a téren.

A Mihály Ferenc szovátai restaurátor által kijavított műalkotás így újból a talapzatán áll, a korábbi helyről elhozták és felszerelték köréje a kovácsoltvas láncokat is. Az RMDSZ helyi vezetője, de Kelemen Hunor szövetségi elnök is megköszönte a polgármesternek, hogy támogatta a szobor újraállítását. Az elöljáró kifejtette: nem kell megköszönni sem neki, sem a tanácsnak a támogatást, hiszen „ez természetes nálunk: ahogyan Segesvárhoz tartozik Ilarie Chendi, vagy Hermann Oberth, ugyanúgy idetartozik Petőfi Sándor is.”

Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál figyelmeztetett: ne hagyjuk, hogy Petőfit a saját szobra eltakarja, ugyanis ő nem az üvegtárlós múzeumoké, hanem a ma emberéé, azoké a fiataloké és idősebbeké, akik a mindennapok küzdelmeiben a mártír költőhöz hasonlóan állnak helyt.

Kapus Krisztián kiskunfélegyházi polgármester emlékeztetett: Petőfi első szobrát Segesváron 1897-ben avatták (Köllő Miklós alkotása), ám 19 év múlva menekíteni kellett a háborús események elől. A szobrot 1922-ben Kiskunfélegyházán állították fel, azóta is a Segesvárral testvérkapcsolatban álló városban található. „Félegyháza és Segesvár neve egybeforrt Petőfi révén” – hangsúlyozta az elöljáró.

Az újraállított szobrot katolikus, evangélikus és református lelkészek áldották meg, majd a jelenlévők több tucat koszorút helyeztek el a talapzatánál.