Hirdetés

Újra látható a 86 éve lebontott magyarfenesi Jósika-kastély

A résen és a kereten keresztül kell letekinteni a falura, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő méretben láthassuk az egykor állt kastély körvonalait •  Fotó: Gazda Árpád

A résen és a kereten keresztül kell letekinteni a falura, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő méretben láthassuk az egykor állt kastély körvonalait

Fotó: Gazda Árpád

Újra látható az 1930-as évek végén lebontott magyarfenesi Jósika-kastély – jelentette be az elmúlt napokban közösségi oldalán a helyi Csicsal Egyesület. Na nem úgy látható, ahogy az épületegyüttes egykoron uralta a falut, és nem is akárhonnan. A szervezet egy korabeli fotó alapján készíttette el és vitte fel egy üveglapra a kastély sziluettjét, melyet a falu fölé emelkedő Csicsal-dombon helyezett el, annak a helynek a közelében, ahonnan a fotó készült. Ha a kereten keresztül nézünk a falura, a már nem létező kastély körvonalai is kirajzolódnak.

Gazda Árpád

2024. február 16., 19:022024. február 16., 19:02

A Csicsal-dombot lehetetlen nem észrevenni Magyarfenesen. Ha Tordaszentlászló felé haladunk a települést átszelő megyei úton, a falu központjában épp szemközt látjuk a kúp alakú magaslatot, mely mintegy nyolcvan méterre emelkedik a település fölé. Magassága nem tűnik soknak, de ha azt vesszük, hogy a Kolozsvár szászfenesi kijáratához felépült 25 emeletes West City Tower is csak megközelíti a száz métert, épp elég ahhoz, hogy pompás kilátás nyíljék róla a szélrózsa minden irányába.

Helyi szokás szerint a domb falu felé néző meredek lejtőin rongyokból csavart hurkákból rakják ki szilveszterkor az elmúló és a kezdődő év évszámát, amelyet aztán éjfélkor meggyújtanak.

Hirdetés

Az évszámok szilveszter éjszaka tűzből, a tavaszi zsendülésig pedig koromból rajzolódnak ki a domboldalon. A globális felmelegedés következtében a hó már csak legfeljebb napokra fedi be a dombot telente.

Az évszámok szilveszter éjszaka tűzből, a tavaszi zsendülésig pedig koromból rajzolódnak ki a domboldalon •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Az évszámok szilveszter éjszaka tűzből, a tavaszi zsendülésig pedig koromból rajzolódnak ki a domboldalon

Fotó: Gazda Árpád

A magaslaton egykor három boltíves, timpanonos díszépítmény állt. A gloriettet minden bizonnyal a Jósika bárók építtették, akiknek a kastélya a Csicsal lábánál, a Fenes patak és Rákos pataka által határolt háromszögben állt. Végakarata szerint a dombtetőn temették el 1914-ben Jósika Aladárt is, aki önkezével vetett véget életének. A báró hamvait később kihantolták, és a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Noha sem a kastély, sem a gloriette nem áll már, a sír helyét is bozót nőtte be, a domb mégis Magyarfenes szimbolikus helyének számít.

Látványát a faluban született Balázs Péter festőművész (1919-2003) is megannyi képén megörökítette. Nem meglepő, hogy a Magyarfenesen gyártott sajtok, tejtermékek címkéjére is a Csicsal-domb és a „Kalotaszegi finomság”-felirat került.

Az önkéntes munka öröme

László K. Bélával, a Csicsal Egyesület alelnökével a dombon beszélünk meg találkozót. A Norvégiában dolgozó, de az építkezési munka szervezési részét többnyire a szülőföldjéről irányító fiatalember deszkával a vállán érkezik a Csicsalra, a kastély körvonalait rögzítő kerethez. Elmagyarázza: miután felállították a keretet, derült ki, hogy rendkívül fontos a szög, amelyből a falu felé nézünk. Ezért egy deszkát is hozott, melyre rést vágott, hogy segítsen a kastélynézésben.

A résen és a kereten keresztül kell letekinteni a falura, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő méretben láthassuk a kastély körvonalait.

László K. Béla lelkesedéssel mesél arról a közösségi szellemről, amely a Csicsal ügyében megnyilvánult Magyarfenesen. Megjegyzi: önbizalomra ad okot, hogy közösségi finanszírozással sikerült megvásárolni a Csicsal csúcsát és a domb oldalából egy oda vezető sávot. Önkéntes munkával alakítottak ki a sávon egy szerpentines utat, mely megkönnyíti a feljutást, most pedig önkéntes munkával készült el a kastély sziluettje.

A magyarfenesieknek közösségi finanszírozással sikerült megvásárolniuk a Csicsal csúcsát és a domb oldalából egy oda vezető sávot •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

A magyarfenesieknek közösségi finanszírozással sikerült megvásárolniuk a Csicsal csúcsát és a domb oldalából egy oda vezető sávot

Fotó: Gazda Árpád

A Jósika-uradalom körvonalait Csatlós Pál, a kolozsvári Promoteus reklámgrafikai műhely tulajdonosa mentette le egy korabeli fényképről egy átlátszó fóliára. Helyenként utána is kellett rajzolnia, mert a körvonalakat fák takarták a felvételen. Megjegyzi, lehet, hogy nem lesz tartós az üvegre ragasztott átlátszó fólia, ezért annak a lehetőségét keresik, hogy NCN technológiával véssék üvegbe a körvonalakat.

Közösségi tér közösségi finanszírozásból

A Legyen újra miénk a Csicsal tető elnevezésű Facebook-csoportban 2023 szeptemberében jelentették be, hogy összegyűlt az 1,71 hektáros terület vételára, a kialkudott 34 200 euró. Kérdésünkre, hogy miért kellett megvásárolni, azt mondja: úgy érezték, a szimbolikus helynek közösségi tulajdonban kell maradnia. A Kolozsvár vonzáskörébe tartozó, ezres lélekszámú, túlnyomó többségben magyarok lakta településen ugyanis

egyre több telek cserél gazdát. Addig kellett lépni, míg nem késő.

Hozzáteszi, korábban is mindenki úgy érezte, hogy a közösségé a terület, mert a tulajdonosok soha nem szólították meg a látogatókat.

Személyes motivációiról azt mondja: a Csicsal lábától alig pár száz méterre álló házban nőtt fel, gyermekként állandóan a Csicsalon szaladgált, és az is meseszerűnek tűnt számára, amikor megtudta, hogy a faluban egykor kastély is állt. Serdülőként már kaszálni, családapaként már a gyerekeivel járt a Csicsal oldalába.

Az egyesület alelnöke felidézi, 2020-ban határozták el a dombtető megvásárlását. Az üzlet azonban nem alakult zökkenőmentesen. Négyzetméterenkénti egy eurós vételárban állapodtak meg az eladókkal, de amikor szerződéskötésre hívták őket a helyi kultúrotthonba, a közjegyző jelenlétében szembesültek azzal, hogy az eladók meggondolták magukat, és megduplázták az árat.

Személyes motivációk. László K. Béla a Csicsal lábától alig pár száz méterre álló házban nőtt fel •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Személyes motivációk. László K. Béla a Csicsal lábától alig pár száz méterre álló házban nőtt fel

Fotó: Gazda Árpád

„Kun G. Tiborral, a Csicsal Egyesület elnökével összenéztünk, és pillanatok alatt meghoztuk a döntést: Összegyűjtjük a megkétszerezett árat is” – idézi fel László K. Béla. Három évig tartott az adománygyűjtés. Ez idő alatt a Csicsal Egyesület keretében működő magyarfenesi színjátszócsoport tagjai többször is végigjárták a falut, és minden házhoz bekopogtak adományokért, vagy épp a 3,5 százalékos adófelajánlás űrlapjaival. Általában minden alkalmat megragadtak az adománygyűjtésre. A színjátszók előadásainak a bevétele, a farsangi bálban árult élelmiszer ára szintén a terület megvásárlását szolgálta.

A cél megvalósítása közösséget kovácsolt

A közösségi aktivista elmondja, amikor elhatározták, hogy megvásárolják a magaslatot, nem volt még elképzelésük a pénz összegyűjtésére. Folyamatosan alakult ki, hogy mit és hogyan kell tenniük. „Akinek valami ötlete volt, meghallgattuk, a lehetőségek szerint megvalósítottuk, vagy segítettük a megvalósítását” – idézte fel.

A legfőbb kommunikációs csatorna a falu Facebook-csoportja volt. Ott időről-időre pontos tájékoztatást adtak arról, hogy mennyi pénz gyűlt össze, és mennyi hiányzik még.

A Kolozsvár közeli település látképe a dombról •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

A Kolozsvár közeli település látképe a dombról

Fotó: Gazda Árpád

A teljes átláthatóság, és az önzetlen, odaadó, önkéntes munka fontos összetevője volt annak a bizalomnak amely irántuk kialakult, és amely nélkül nem sikerülhetett volna.

László K. Béla úgy véli, a Csicsal megvásárlása a közösségépítés eszközévé vált a faluban. Megjegyezte, az utóbbi évtizedben sokan költöztek a településre. Ez az ügy őket is bekapcsolta a közösségbe, magyarfenesinek kezdték érezni magukat, és kezdtek büszkék lenni a településükre.

A tér rendeltetése

László K. Béla elmondja, Norvégiában látta, hogy helyenként buszmegállókban, parkokban, régi telefonfülkékben, de a tengerparton is szabadtéri könyvtárat hoznak létre, ahonnan bárki kölcsönözhet könyveket. Így jött az ötlet, hogy helyezzenek ki a Csicsalra is egy vízálló könyvszekrényt, és tegyenek bele könyveket, sakkot. Padot is ácsoltak a kilátogatóknak, hogy aki a gyönyörű környezetben olvasna, legyen hova leülnie. A könyvkészlet idő közben bővült. Olyan könyvek is megjelentek a szekrényben, amelyeket a látogatók hoztak fel.

Kérdésünkre, hogy vannak-e olvasók, László K. Béla megemlíti: többször is előfordult, hogy mikor kimászott a dombtetőre, olvasó embert látott a padon, de olyan is volt, hogy fényképet küldtek neki egy sakkpartiról, amit a könyvtárszekrényben őrzött sakkal játszottak. Került a dombra csúszda, és olyan kifeszített szalag is, amelyen az egyensúlyozást lehet gyakorolni. A csúszda rögzítése ottjártunkkor épp elromlott.

László K. Béla norvégiai mintára szabadtéri könyvtárat hozott létre a magaslaton •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

László K. Béla norvégiai mintára szabadtéri könyvtárat hozott létre a magaslaton

Fotó: Gazda Árpád

A közösségi aktivista rosszallóan néz a koromból kirajzolódó évszámokra. Kijelenti: nem díjazza a környezetszennyezést. Hosszabb távon legfennebb azt tartja elfogadhatónak, hogy a területen kaszált megszárított szénából rakják ki, és gyújtsák meg szilveszterkor az évszámokat. Elmondja azonban, hogy az évszámok is Magyarfeneshez nőttek. Kamionsofőr sógora például ezek láttán állapítja meg, hogy a falu mellett halad el az autópályán.

Legújabb felhívásában az egyesület azt kezdeményezte, hogy ültessenek Jósika-fákat a Csicsalra.

Nem sokan tudják, hogy az orgona egy fajtáját a Jósika bárókról nevezték el. Az interneten találtak egy leírást arról, hogy a 19. század végén sok munkával sikerült önálló fajként elismertetni a Jósika-fát, melynek latin neve syringa josikaea. A fa szinte minden portán megtalálható Magyarfenesen, ezért arra kérték a helybelieket, hogy aki fiatal hajtással rendelkezik, adjon egy-két tövet, hogy elültessék a Csicsalon.

Hosszú távú célként a gloriett visszaépítése is megfogalmazódott. Az a megoldás is felmerült azonban, hogy a 21. század lehetőségeinek megfelelően fényből építsék fel, hologrammban jelenítsék meg az egykori építményt.

Igazodási pont. Pompás kilátás nyílik a magyarfenesi dombról a szélrózsa minden irányába •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Igazodási pont. Pompás kilátás nyílik a magyarfenesi dombról a szélrózsa minden irányába

Fotó: Gazda Árpád

Addig azonban más cél is adódott. 2024 januárjában minden magyarfenesi házba bekopogtak, és egy ajándéknaptárral köszönték meg a Csicsal megvásárlásához nyújtott támogatást. Egyben azokat az adófelajánlási íveket töltötték ki, amelyekkel immár a falu egyházi temetőjébe tervezett ravatalozóra gyűjtik a pénzt.

Kastély az emlékezetben

Kun G. Tibortól, a Csicsal Egyesület elnökétől tudjuk meg, hogy az édesapja, Kun Gazda György gyermekkorában járt még a kastélyban. Gyuri bácsi várja is az újságíró látogatását, hogy elmondhassa emlékeit. Ő a legidősebb ember Magyarfenesen, aki éppen éppen ma, február 16-án töltötte be a 94 évet.

Idézet
Olyan 6-7 esztendős lehettem, amikor jártam a kastélyban, még a padláson is mászkáltam. Akkor a falusi gyermekek nagyon mászkálósak voltak. El volt már adva a kastély, a báró már nem lakott itt. 1936-ban adták el az épületet, és két esztendeig tartott a bontása, hiszen egy nagy-nagy kastély volt és körben a várfal. Volt egy emeletes várkapu-féle bejárat. Az valamikor katonai célokat szolgálhatott. És voltak a gazdasági épületek”

– emlékszik vissza.

Amint felidézi, a 20. század elején két Jósika testvér: Aladár és Gábor tulajdonában volt az uradalom. Aladárt bolond bárónak mondták a faluban. Ő lett öngyilkos 1914-ben. „Nem volt bolond, csak úgy hívták, leállott a parasztokkal is beszélni” – idézte fel Gyuri bácsi. Gábor fia, István volt a kastély utolsó tulajdonosa. A faluban csak Pisti báróként emlegették.

Kun Gazda György gyermekkorában sokat járt a Jósika-kastélyban •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Kun Gazda György gyermekkorában sokat járt a Jósika-kastélyban

Fotó: Gazda Árpád

Kun Gazda György úgy tudja: a Jósika család azért adta el a kastélyát, mert a román földreform a vagyonuk nagy részét állami tulajdonba vette, és már nem volt miből fenntartani az uradalmat. Eleinte a falu mezőgazdasági területeit értékesítették, azokat a helybeliek vásárolták meg, aztán sor került a kastélyra is. Úgy emlékszik, hogy

román ügyvédek részéről 2,5 millió lejes vásárlási ajánlat is volt a kastélyra, de a báró 1,5 millió lejért a falu lakóinak adta el. Ragaszkodott ahhoz, hogy ha veszteséggel is, de a helyi emberek tulajdonába kerüljön az uradalom.

A falu lakói Kun István vezetésével társultak a kastély megvásárlására, hogy aztán lebontsák az épületeket, és az építőanyagot felhasználják vagy értékesítsék. Gyuri bácsi azt is tudja, hogy a kastély négy tornya közül az egyik toronysapkáját egy helyi ács vásárolta meg.

A Jósika-kastély négy toronysapkájának egyike ma egy magyarfenesi családi házat díszít •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

A Jósika-kastély négy toronysapkájának egyike ma egy magyarfenesi családi házat díszít

Fotó: Gazda Árpád

A toronysapka ma is az általa épített magyarfenesi családi házat díszíti. A főkapu toronysapkája a szomszédos Járarákos görögkatolikus (jelenleg ortodox) temploma tornyára került.

A magyarfenesi Jósika-kastélyról Kelemen Lajos történész, az erdélyi műemlékvédelem atyja adott részletes leírást a Művészeti Szalon folyóiratban 1926-ban. Építésének az időpontját ő sem tudta meghatározni, de mind egyes stíluselemek, mind pedig a kastély lakóinak a családtörténete alapján azt valószínűsítette, hogy az épületegyüttes 1679 és 1777 között épült. Az épületegyüttes utolsó átépítése 1879-ben történt. Ennek emlékét 1926-ban kőtábla őrizte. A magyarfenesi birtokot és a hozzá tartozó uradalmat a 17.-18. században többször is leányágon örökölték, így Kamuthy, Mikola, Csáky és Haller tulajdonban is volt, míg a Branyicskai Jósika bárók tulajdonába került. A kastélyban nevelkedett Jósika Miklós (1794-1865), a magyar romantikus regény megteremtője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés
Hirdetés