Újjáépítették a Horthy hidat

A Maros menti község idős lakói még jól emlékeznek az 1935-ben készült és Horthy Miklósról elnevezett fahídra, melyet a visszavonuló német hadsereg ’44-ben robbantott fel. Az egykori híd két dologról volt nevezetes, állítják az öregek: az építési technológiáról (az ácsolt fahidat egyetlen vasszeg sem rögzítette) és nevéről, melyre a magyaróiak ma is büszkék. Bár szónoklatában Kocsis Albert polgármester a Barátság nevet javasolta az új létesítménynek, az eseményre kisereglett tömegből néhányan megjegyezték: „Nekünk akkor is Horthy híd lesz ez”.

Különben sokan úgy tartják, a múlt rendszerben éppen a neve miatt nem lehetett újjáépíteni a hidat. „A megyénél amikor meghallották, hogy újjá kellene építeni a magyarói Maros-hidat, az elvtársaknak a magyar kormányzó neve jutott eszébe, azt beszélik a népek, ezért nem adtak pénzt erre” – állítja Kádár Sári és Grávuly Klári. A két idős asszony meséli, hogy bizony nagy pánikot keltett a faluban az egykori híd felrobbantása. „Akkorát szólt, hogy Isten őrizz! Most is előttem van, amint a fazék leesett a kályháról, apám meg kirohant a malomból és futott a híd irányába” – mondja Sári néni, aki a közeli vízimalom környékén nőtt fel.

A magyarul tökéletesen beszélő Petru Vindereu is gyermekként élte meg a második világégést. Mint mondta, a visszavonuló magyar hadsereg Palotailváról gyalogolt le a folyó mentén, majd miután átkelt a Maroson, jöttek a németek, ők meg levegőbe röpítették a hidat. „Mi egy közeli bunkerben voltunk meghúzódva, ahol a robbanás pillanatában még a lámpa is kialudt” – emlékszik vissza gyermekkori kellemetlen élményére az idős román férfi. A németek hídrobbantása nem követelt emberi áldozatot; a Marosba dobott és fel nem robbant gránát viszont később tizenegy kisfiú életét oltotta ki. Az idősek most is keserű szájízzel idézik fel azt a napot, amikor a fürdőző és halászó gyermekek kezében felrobbant az akna.

Bár a híd újjáépítése sokáig tervben volt, 1990 után a magyaróiak beérték volna egy gyalogos átkelésre alkalmas drótkötélhíddal is. Amint Kocsis Albert polgármester elmondta, a tervező ötlete alapján menet közben változtattak elképzelésükön. Szabó Árpád, a megyei önkormányzat alelnöke szerint az új, mintegy 3,5 millió lejes beruházással készült híd nem csak gazdaságilag lendítheti fel a viszonylag elszigetelt régiót, de komoly kapocs is lehet a Maros bal és jobb partján élő falvak lakói között.