Nyilatkozatban emlékezett meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a felvidéki magyar parlamenti, illetve önkormányzati képviselők és polgármesterek komáromi nagygyűlésének huszadik évfordulójáról szerdán, ezzel összefüggésben a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) ismételt összehívását sürgette.
2014. január 09., 12:212014. január 09., 12:21
2014. január 09., 12:322014. január 09., 12:32
Az EMNP szerint az 1994-es komáromi nagygyűlésen kitűzött célok – különleges jogállású régiók és önrendelkezés a létező állam keretei között, nyelvhasználati jogok, egyenrangúság a többségi nemzettel – teljes mértékben érvényesek erdélyi magyar közegben is.
A Toró T. Tibor pártelnök által aláírt nyilatkozat megállapítja, hogy a 2009-ben Csíkszeredában összehívott, a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselőkből összeálló SZÖN határozatai lényegüket tekintve csereszabatosak az 1994-es komáromi nyilatkozat pontjaival.
„A felvidéki magyar politikai-közéleti viszonyok ugyanakkor arra vonatkozóan is tanulsággal szolgálhatnak, hogy a magyar közösség belső politikai pluralizmusa mellett létfontosságú egy olyan egységes és koherens külső politikai képviselet kialakítása, amely lehetővé teszi stratégiai céljaink megjelenítését és érvényesítését a többségi nemzetállami hatalommal szemben. Enélkül ugyanis kérdésessé válik a közösség egészét érintő jogok megszerzése, megtartása és intézményesítése” – olvasható az EMNP által a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A dokumentum megállapítja: a felvidéki magyar politikai szervezeteknek nem sikerült létrehozniuk ilyen magyar egységet. Az EMNP szerint azonban Erdélyben még van esély egy ilyen új egység létrejöttére. Az EMNP nem a többpártrendszer felszámolásában és egyetlen szervezeti keretbe kényszerítésében látja a megoldást, hanem az autonómia-program körüli konszenzus és a munkamegosztáson alapuló akcióegység megteremtésében.
Az EMNP – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2013. decemberi felhívásához csatlakozva – támogatja a SZÖN összehívását. Arra kéri a Székely Nemzeti Tanácsot, álljon a kezdeményezés élére, ahogyan tette azt az elmúlt évben március 10-én a Székely Szabadság Napja és október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése megszervezésekor – zárul az EMNP közleménye.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!