Új magyar párt alakul Erdélyi Erő néven

Az erdélyi magyar politikai paletta jelenlegi szereplői többnyire komolytalan és amatőr kezdeményezésnek tartják a pártalapítási próbálkozást. „Mivel 1989-ben nem volt egy valódi rendszerváltás Erdélyre vonatkozóan, így most az Erdélyi Erő alakulat kemény munkával arra törekszik, hogy 2010. augusztus 17–19-én megszervezze az alakulat kongresszusát” – kezdi az egyelőre csak a világhálón közzétett felhívását az új erdélyi politikai pártot alapítani szándékozó csoportosulás.

A kezdeményezők nemzetiségtől, kortól, vallástól, nemtől függetlenül minden olyan Erdélyért tenni akaró polgárt elvárnak az alakuló ülésre, aki hajlandó aláírni a világhálón megjelentetett belépési nyilatkozatot. Ennek alapján a leendő párttag lelkiismeretét nem terhelheti „Erdély nemzeteinek elárulása, a régió gazdasági javainak és az ott élő közösségek anyagi javainak elbitorlása, elkótyavetyélése vagy zsugorítása”. Ugyanakkor nem lehet volt besúgó, és nem használhatott diktatórikus, megtorló módszereket a tisztességes polgárok fizikai és szellemi épségének veszélyeztetésére vagy korlátozására.

Ez a párt nem az a párt

Kérdésünkre, hogy ennek a pártnak van-e köze a Tőkés László EP-képviselő által emlegetett esetleges harmadik erdélyi magyar párthoz, Éltes Zoltán nem adott egyértelmű választ. „Elképzelhető, hogy valahol majd kapcsolódik ahhoz az elképzeléshez. Tény, hogy egyelőre még nem egyeztettünk Tőkés Lászlóval” – ismerte el a csíkszeredai jogász. Éltes, aki valamikor a hajdani Romániai Magyar Kisgazdapárt főtitkára volt, nem rejtette véka alá, hogy ideológiailag az Erdélyi Erő közelebb áll a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT), a Magyar Polgári Párthoz (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT), mint az RMDSZ-hez.

A felvetésre, hogy miért van szükség egy újabb politikai alakulatra, Éltes Zoltán elmondta, hogy a jelenlegi két párt bizonyos vezetőinek nevéhez számos törvénytelenség fűződik. „Úgy érzem, a ’89 előtti politikai rendőrséget a gazdasági rendőrség váltotta. A Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszót húsz év maszatolás után a Villák proletárjai, egyesüljetek! felkiáltással lehetne helyettesíteni. Ezért is van szükség új, makulátlan emberekre, olyanokra, akik elfogadják a belépési nyilatkozatban felsoroltakat” – jelentette ki a Krónikának a kezdeményező.

Éltes Zoltán szerint az új alakulat hangsúlyozottan gazdasági programjával hódítana, de az autonómia kivívása is szerepelne céljai között. Az Erdélyi Erő elsődleges célja már 2012-ben – az RMDSZ oldalán – bekerülni a hazai törvényhozásba és a kormányba. Távlatilag, 2030-ig Erdélyt Európa második Svájcává szeretnék fejleszteni. Egyelőre nem tudni, hogy a kezdeményezők között akadnak-e ismert politikai vagy közéleti személyiségek. „Vannak, de hozzájárulásuk nélkül nem adhatok ki neveket” – mentegetőzött Éltes.

Nem örülnek a konkurenciának

A várakozásnak megfelelően fogadták az esetleges harmadik erdélyi magyar párt megalakulását a másik két politikai csoportosulás képviselői. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint már jó ideje nyilvánvaló, hogy egyre többen próbálják – jobbról is, balról is, itthonról meg az anyaországból – valamiként megtörni az RMDSZ egységét. „Úgy veszem észre, hogy egyre több embernek a politikában is evés közben jön meg az étvágya. Hogy szükség van egy harmadik erőre vagy nincs, ezt majd a választópolgárok döntik el. Szerintem az erdélyi magyarság legerősebb ütőkártyája az utóbbi húsz évben az egységes, erős politikai fellépés volt. Az is igaz, hogy nagyon sokak számára kellemetlen ellenfélnek számít az RMDSZ. De hát demokrácia és pluralizmus van, így mindenkinek megvan a pártalapítási joga” – szögezte le lapunk érdeklődésére Takács.

Éltesék ötletétől Kiss István, a Magyar Polgári Párt alelnöke sem lelkesedett. Az RMDSZ ügyvezető elnökétől eltérően, Kiss bizonyos bírálatokat is megfogalmazott az új alakulat kapcsán. „Csak a világhálón közzétett felhívást ismerem. Beleolvastam, de az ott megjelent információk alapján egyáltalán nem tűnt komoly kezdeményezésnek. Egy magára adó politikai alakulat előbb a programjával rukkol elő, és csak utána kezd tagságtoborzásba” – vélekedett Kiss István. Ugyanakkor hozzátette: az erdélyi magyarságnak nincs szüksége a további osztódásra, illetve egy harmadik pártra.

Felvetésünkre, hogy a polgári oldal annak idején elvetette az osztódás vádjait, Kiss elmondta: az RMDSZ a baloldalt, az MPP a jobboldalt képviseli. „Ilyen körülmények között nem tudom, hogy az Erdélyi Erő kiket akar megnyerni magának” – fejtette ki az MPP országos alelnöke. Kiss nem tart attól, hogy amennyiben valóban megalakul, az Erdélyi Erő az MPP tagságából faragna le. „Aki át akart nyergelni valahová, megtette eddig. Ráadásul ez a csoportosulás vagy párt, vagy minek nevezzem, nem feltétlenül csak a magyarokat célozza meg” – tette hozzá Kiss.

Az egyébként szintén a párttá válás gondolatával foglalkozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői szerint nem szabad komolyan venni Éltes Zoltán és a köréje tömörülők kezdeményezését. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke egyenesen „diverziónak vagy amatőrködésnek” nevezte a párt esetleges létrejöttét. „Az utóbbi húsz esztendőben még voltak hasonló próbálkozások, de sorra elbuktak. Az Erdélyi Erő néhány napig, legfeljebb hétig beszédtéma lesz, utána azonban lecseng” – vélekedett Toró T. Tibor.

Szkeptikus politológus

Szász Alpár Zoltán politológust arról kérdeztük, hogy a romániai magyarság elbír-e egy harmadik pártot, illetve hogy szükség van-e erre. A kolozsvári szakember szerint egy 1,4 milliós közösség akár többet is elbírna, csakhogy a politikai alakulatoknak minden egyes választás előtt meg kellene találniuk a módját annak, hogy egyikük – akár koalíció árán is – elérje az ötszázalékos bejutási küszöböt. „Hogy szükség van-e rá, erre sokkal nehezebb válaszolni, hisz ez nagyon sok tényezőtől függ. Én viszont feltennék egy harmadik, költői kérdést is: van-e annyira bölcs az erdélyi magyar politikai elit, illetve választóközönség, hogy tudjon mit kezdeni egy esetleges harmadik párttal? Ezt már a jövő válaszolja meg” – vélte Szász Alpár Zoltán.