Új igazgató a felújításra váró váradi állatkert élén

A nagyváradi állatkertbe az első vadállatok 1960-ban érkeztek, a nagyközönség számára 1962-ben nyitották meg. Az intézmény állapota, mint kiderült, nem felel meg az európai követelményeknek: a ketrecek szűkösek, az állatállomány szegényes. Fejújítását régóta tervezi a váradi önkormányzat, de konkrét lépésre csak idén került sor. A munkálatok elvégzésére hat cég jelentkezett, amelyek közül kettő váradi – tudtuk meg Bimbó Tibortól, az állatkertet üzemeltető Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat (RAPAS) műszaki igazgatójától. Döntés 10 nap múlva születik majd a kivitelező kilétéről.

A projekt becsült értéke több mint 19 millió lej, ennek negyedét a helyi önkormányzatnak kell állnia, a többit pedig a környezetvédelmi tárca finanszírozza. Tavaly a városvezetőség további területeket csatolt a létesítmény eddigi 3,8 hektárjához, mivel az uniós előírások és a tervezett állatállomány-növelés után már 7,2 hektárra lesz szükség a jószágok megfelelő elhelyezésére.

„Az óvások elbírálása és a végleges eredmény kifüggesztése után a nyertesnek három hónapja lesz rá, hogy elkészítse a projektet – mondta Bimbó. – Ezután kezdődhetnek a munkálatok, amelyek idején az állatkert nagyrészt zárva tart majd.” Az igazgató szerint 2012 augusztusára készen lesz a minden elvárásnak megfelelő, európai színvonalú váradi állatkert. Úgy véli, addig sem maradnak a váradiak teljes egészében állatkert nélkül, hiszen megpróbálják szektoronként megnyitni azt a közönségnek.

Amíg a munkálatok tartanak, az állatokat más hasonló létesítményekben helyezik majd el. „Felvettük a kapcsolatot a nyíregyházi, debreceni és brassói állatkertekkel is, és mind hajlandók befogadni néhány példányt Váradról, amíg a felújítás folyik. Nekünk csak a szállításuk és az etetésük költségeit kell állnunk” – magyarázta. Mint mondta, a szerződés megkötéséig a RAPAS szakértői még csiszolják majd a projekttervezetet.

Daiana Gender, aki versenyvizsga alapján vette át a menedzserigazgatói tisztséget, korábban az SOS Dogs egyesület állatorvosaként dolgozott, és mint mondta, ezt a munkát ezután sem hagyja abba. Az SOS Dogst működtető Noé Bárkája Alapítvánnyal és más civil szervezetekkel közösen kíván gyors lépéseket tenni az állatkert mihamarabbi megújulásáért, és az intézményt támogató alapítvány létrehozását is tervezi.

„Ezek az állatok az egész közösség vagyonát képezik” – mondta. Szerinte az emberek figyelmét fel kell hívni az önkéntes munka fontosságára. „Fiatalok, diákok is segíthetnek az állatok gondozásában, akár délután, akár a vakáció idején, ezzel az állatok szeretetére is neveljük őket” – vélekedik az igazgatónő.

Elmondta: hasznosnak tartaná a nyugatabbra már működő örökbefogadási rendszer bevezetését nálunk is. „Bármilyen segítség jól jön ezeknek az állatoknak, akár pénz, akár táplálék, akár önkéntes munka” – mondta. Mint közölte, fő célja, hogy a ketrecek méretének növelésével azok minél jobban hasonlítsanak az állatok természetes életteréhez.