Fotó: Pixabay.com
Új földalatti helyiséget találtak a vajdahunyadi várban a restaurálása során – mondta el a sajtónak Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója. Az illetékes szerint az egykori földalatti helyiség a vár alagútrendszerével volt összekapcsolva.
2022. november 01., 16:522022. november 01., 16:52
A helyiségre az ötmillió euró értékű restaurálási munkálatok során bukkantak rá a szakemberek, akik a felfedezést követően szükségesnek tartják a régészeti feltárást. Az igazgató szerint a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiség a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Mint mondta, egyelőre keveset tudni a történetéről, ennek részletei reményeik szerint a restaurálási munkálatok során kerülnek majd felszínre.
A szakemberek úgy vélik, hogy a helyiség a vár védelmét is szolgáló alagútrendszernek lehetett a része. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe – ecsetelte az Atena1 televíziónak az igazgató.
Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára. A Hunyadiak egykori birtokának restaurálása 2019 novemberében kezdődött, az uniós forrásokból történő, ötmillió euróra rúgó külső-belső felújítás szakaszonként történik, így a gótikus lovagvár a munkálatok ideje alatt is látogatható.
A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét,
1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben.
1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870–74 között Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
Megnyitotta kapuit a látogatók előtt a vajdahunyadi vár Kaputornya, mely eddig nem volt bejárható. Az erődítmény bejárata fölötti torony az elmúlt évben felújításon esett át, és jelenleg új kiállítási anyataggal várja a turistákat.
Közel 300 000 turista kereste fel tavaly a vajdahunyadi Hunyadi-várat, mintegy 37 százalékkal több mint tavalyelőtt – közölték a műemlék épület felügyelői.
Kívül-belül megújul Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajdahunyadi vár, ahol november elején kezdődnek el a restaurálási munkálatok. Az uniós forrásokból megvalósuló beavatkozás 19 hónapig tart, de a gótikus lovagvár a felújítás idején is látogatható lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!