A Brassó–Ploiești autópálya nyomvonala
Fotó: Facebook/Compania Națională de Investiții Rutiere
„Gazdát” cserélt az Erdély és Havasalföld legrövidebb, de legzsúfoltabb összeköttetését tehermentesítő autópályaterv. Az új közúti hatóság célja a Prahova völgyén átvezető Brassó–Ploiești sztráda megvalósíthatósági tanulmányának frissítése, illetve egy erdélyi autópálya-szakasz terveinek előkészítése a licitre.
2025. február 10., 21:032025. február 10., 21:03
2025. február 10., 23:102025. február 10., 23:10
A közúti infrastruktúráért felelő országos hatóság (CNAIR) átadta a nemrég alakult közúti beruházásokért felelő országos társaságnak (CNIR) a Brassó–Ploiești autópálya ügykezelését. A CNIR-t azzal a céllal hozták létre, hogy külön hatóság irányítsa a tervezett sztrádaépítéseket, a CNAIR-nek pedig a már meglévő hálózat ügykezelői szerepét szánnák a jövőben.
Az új hatóság múlt héten közölte, hogy átvette a szerződést, amely az A3-as sztráda Ploiești és Brassó közötti szakasza megvalósíthatósági tanulmányának frissítését, illetve műszaki tervének elkészítését célozza. Előbbinek határideje 2025 áprilisa; az építési munkálatok engedélyezési tervének (PAC) elkészítésére fél év áll rendelkezésre, akárcsak a műszaki tervek (PTE) benyújtására.
„Megkezdtük az átvett dokumentáció elemzését, és felkértük a tervező Consitrans Kft.-t, hogy frissítse a projekt ütemtervét, hogy ellenőrizzük, mennyire tartható be.
– nyilatkozta Gabriel Budescu, a CNIR vezérigazgatója. Egyébként a hatóság ugyanezzel a céggel dolgozik együtt tavaly év vége óta a majdan Székelyföldet is érintő A13-as Brassó–Bákó autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésén is.
A nyomvonaltervek szerint a 112 kilométer hosszú Ploiești–Brassó autópálya (A3) projektje a havasalföldi város déli részén kezdődik, az A3-as Bukarest–Ploiești aszfaltcsík folytatásaként. A sztráda magában foglalja majd az A3-as Barcarozsnyó–Keresztényfalva szakaszát is, amelyet 2020-ban adtak át a forgalomnak. Az új sztráda a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Feketehalom településen ér majd véget.
A Bukaresttől Borsig, azaz a magyar határig elképzelt A3-as autópálya a román fővárostól Ploiești-ig végigautózható, majd – a már átadott Barcarozsnyó–Keresztényfalva szakaszt (6,3 km) leszámítva – Marosvásárhelytől Magyarnádasig lehet ismét összefüggően használni az észak-erdélyi autópályaként is ismert részen, onnan Borsig csupán két rövid szakaszt adtak át eddig a forgalomnak.
A Ploiești–Brassó sztrádaszakasz elkészülte létfontosságú, hiszen az ország egyik legforgalmasabb közútját, a DN1-est tehermentesítené a Bukarestet Erdéllyel és a Nyugattal összekötő útvonalon, mely a Prahova völgyében rendkívül zsúfolt, több hegyvidéki üdülővároson is átvezet.
Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.
Alaposan rácáfolt a tavalyi év a kétkedőkre a romániai autópálya-átadások terén, az idei sztrádakilátások pedig a 2024-es rekord megdöntésével kecsegtetnek. Milyen realista, optimista és csodával határos forgatókönyvekkel számolhatunk 2025-ben?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!