Ügyelet ellen a háziorvosok

A képzett orvos nagyobb szaktudással avatkozhatna be, mint az asszisztensek, akik életmentés esetén beadhatják a szükséges gyógyszert, de amúgy nagyon korlátozottak a lehetõségeik.

Hargita megyében jelenleg húsz állandó ügyeleti központja van a mentõszolgálatnak, ezt is bõvíteni szeretnék például Székelykeresztúr környékén, Etéden és Siménfalván létesítenének új állomást, nem annyira a távolság, mint inkább az utak rossz állapota miatt. Ugyanis sok esetben nem tudnak idõben odaérni a mentõautók a sürgõsségi esetekhez.

Az 1092-es törvény megszabja, hogy milyen beavatkozásokat végezhetnek a betegellátás során. A mentõszolgálat igazgatója elmondta, csak akadályt jelent az a három évvel ezelõtt megalkotott törvény, amelynek értelmében a frissen végzett orvosok nem kapnak gyakornoksági jogot. „Hiába államvizsgáztak sikeresen, ha nem sikerült megfelelõ pontszámot elérniük a szakosodási felvételin, nem kapnak gyógyítási jogot, így inkább külföldön keresnek munkát, ahol egyetemi végzettségükkel gyakorolhatják a szakmát – panaszolta Péter Szilárd. – Tavaly egy orvosi konferencián felvetõdött, hogy változtatni kellene a törvényen, de azóta sem történt továbblépés, pedig sokan hazajönnének, egész évfolyamokat tudok, akik kimentek külföldre.\" További problémát jelent az is, hogy nem sikerült bevezetni az egészségügyi minisztérium által elrendelt háziorvosi ügyeletet, holott ez enyhítene a helyzeten. A rendelet szerint a háziorvosok a 2-es típusú, vagyis az olyan nem túl súlyos eseteket látnák el, amelyek amúgy is a feladatkörükbe tartoznak. Ugyanakkor van engedélyük úgy ellátni a beteget, mint a mentõorvos – állítja Péter Szilárd. Ennek megvalósítása viszont nehézségbe ütközik, mivel a jelenlegi rendszer szerint a háziorvosok magánvállalkozók, így nem kényszeríthetik õket az ügyeleti szolgálatra. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen összesen négy háziorvos vállal ügyeletet. A háziorvosok Péter Szilárd szerint túlterheltségükre hivatkoznak, valamint az alacsony fizetésre.

Kovács Rozália csíkszeredai háziorvos elismeri, szükség lenne a háziorvosi ügyeletre, viszont nem vállalná, mivel anyagilag nem éri meg, és nagyon megterhelõ a betegellátás mellett. „Két évvel ezelõtt vállaltam ügyeletet, de mivel megterhelõ volt, abbahagytam\" – fejtette ki az orvos. Soós Klára szintén csíkszeredai háziorvos szerint viszont nem oldható meg a háziorvosi ügyelet. „Nem lehet a két ágazatot öszszekeverni. A háziorvosnak nincs sürgõsségi mentõorvosi képzése\" – mondta el Soós Klára, aki szerint a könnyebb esetek amúgy is a járóbeteg-ellátáshoz tartoznak, vagyis a betegnek kellene elmennie a rendelõbe. „Kiderülhet azonban, hogy súlyosabb a helyzet, ekkor viszont nem tud beavatkozni a háziorvos, mert a sürgõsségi orvosokra vonatkozó szakmai protokollt ilyenkor be kell tartani, ami viszont nem képezi részét a háziorvosi képzésnek\" – véli az orvosnõ. Emellett méltánytalanul alacsonynak tartja a bérezést is.