Tusványos: szükség van-e egy új állami magyar felsőoktatási intézményre?

Hantz Péter kutató, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szerint két út áll az erdélyi magyarság előtt. Elfogadhatónak tart egy olyan megoldást, amely szerint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legyen az állami magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, amely átveszi a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatait, emellett pedig a hiányszakok lefedésére is újabb szakokat kellene indítson.

Meglátása szerint a másik elfogadható út az, hogy a Sapientia-EMTE és a Partiumi Egyetem mellett egy államilag támogatott új magyar egyetemet kell indítani, ez esetben utóbbi venné át a BBTE és a MOGYE magyar tagozatait. Javasolja ugyanakkor egy intézmény létrehozását melyben a leendő egyetemi oktatásban szereplő hiányszakmák oktatói gárdájának felkészítésére, valamint arra, hogy Magyarországról egyetemi hallgatók jöjjenek tanulni nagyobb számban az itteni felsőoktatásba.

Dávid László, a Sapientia rektora leszögezte: egy egyetemet oktatókkal, a tudományos munkásságban jártas személyekkel lehet beindítani, azonban jelenleg Erdélyben ehhez nincs elegendő felkészült szakember. Úgy látja, meglehetősen kevés az olyan szak, ahol nem lehet magyarul tanulni, habár azt is elismeri, hogy arányaikban a magyar diákság létszáma alulképviselt.  A rektor hangsúlyozta: egy egyetem akkreditációjához megközelítőleg tíz évre van szükség, példának hozta fel a Sapientia-EMTE esetét, amely végleges akkreditációjáról csütörtökön dönt az akkreditációs tanács.

„Lehet-e várni annyit? Inkább a már meglévő intézményekre kellene alapozni” - vélte, felvetette ugyanakkor a Sapientia állami egyetemmé válásának ötletét. Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese arra figyelmeztet, hogy „harmadik tanári kar már nincs, nincs ugyanakkor elegendő diák egy új intézményhez.” Mint mondta, a kolozsvári BBTE-re is sokszor „lasszóval kell fogják a magyar jelentkezőket”.  A rektorhelyettes nagy gondnak tartja egy precízen kidolgozott stratégia hiányát, a „gyorstapaló” tanfolyamokat szervező magánegyetemek tucatjait is.

„Az 1990-es „Bolyai Egyetem”-elképzelés – amely szerint ki kell válni a BBTE keretei közül – ma már nem kivitelezhető” - vélte Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja. Egyrészt ehhez már nincs konszenzus a magyar oktatók között, politikai akarat sincs erre, ugyanakkor az eltelt idő alatt már akkreditálták a Sapientiát valamint a Partiumi Keresztény Egyetemet, így „nincs kinek, és nincs kivel egy új egyetemet beindítani” - véli Tonk.