Tusványos - a Mikó-ügy az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja

A Székely Mikó Kollégium esete az igazságszolgáltatással című fórumon Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, a restitúciós bizottság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagja elmondta: nemcsak a közösségi emlékezet, hanem a dokumentumok is igazolják, hogy a Székely Mikó Kollégium az egyház tulajdona. Úgy vélekedett, hogy Románia az igazságszolgáltatást eszközként próbálja felhasználni a magyar közösség megfélemlítésére, egyházi vagyonának elvitatására. Szerinte államosított egyházi ingatlanok százainak tulajdonjoga a tét: a Mikó-ügy olyan precedenst teremthet, amely utat nyit egy sor más iskolaépület visszaállamosítása előtt. Markó azt mondta: fellebbeztek az ítélet ellen, de a visszaállamosítást már nem lehet csak jogi lépésekkel kivédeni, szükséges a közösség véleményének demonstrálása.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a tusványosi fórumon azt mondta, a 850 államosított ingatlan közül eddig 300-zal foglalkozott a restitúciós bizottság, azoknak is csak a harmadát vehette birtokba az egyház. Másfél éve azonban a visszaszolgáltatási folyamat leállt, és nem hivatalos úton olyan jelzéseket kaptak, hogy meg kell várni a Mikó-per kimenetelét: a főjegyző szerint ebből is kiderült, hogy koncepciós perről van szó, amelynek kimenetele az egész visszaszolgáltatásra kihatással lesz.

Kató Béla azt mondta, olyan helyzetbe kerültek, amikor nem elég prédikálni. Ezért szeptember elsejére az egyház meghirdette az „igazság napját”, amikor tömegmegmozdulással akarnak tiltakozni a közösséget ért igazságtalanság ellen.

„A többségnek látnia kell, hogy nem tehet meg akármit másfél millió magyarral, főleg akkor, amikor mindannyian európai értékek szerint akarunk élni. Nem tehet az egyház sem mást, minthogy utcára vonul, és az embereket is erre biztatja” - jelentette ki a református egyház képviselője.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszámolt arról: vannak a városnak olyan lakói, akik nem értik, miért nem szállt be az önkormányzat a perbe, miért nem örülne annak, ha - a visszaállamosítással - a város gazdagodna az iskolaépülettel.

A polgármester leszögezte: az erdélyi magyarság közösségi vagyona a történelmi egyházaknál van biztonságban. A kormány ugyanis bármikor elveheti az iskolaépületeket az önkormányzatoktól.

„Ez az állam nem jogállam, itt az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem politikai érdekeket szolgál ki” - jelentette ki Antal. Szerinte így tesztelik 2012-ben az erdélyi magyarok reakcióképességét, és kérdés, hogy a közösség immunrendszere milyen állapotban van, meg tudja-e védeni magát. A polgármester szerint is fontos, hogy tíz- és százezrek gyűljenek össze szeptember elsején, az „igazság napján” Sepsiszentgyörgyön.

„A Mikó-ügy megfélemlítési szándék. Azt akarják elérni, hogy ne merjünk fellépni a közösség érdekében, ne merjük használni szimbólumainkat. De amikor Spanyolország törvényt hozott arról, hogy katalán nemzet nem létezik, akkor másnap Barcelona utcáin egymillió ember vonult fel, és azt mondta: mi vagyunk az a nemzet, amely nem létezik. Nekünk is kell vonulni és azt mondani: mi vagyunk az a nemzet, amely nem engedi, hogy a vagyonát elvegyék” - zárta szavait a Tusványoson Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Az első fokon eljáró bíróság június 29-én hozott ítéletében azt állapította meg, hogy a romániai restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mivel az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a visszaszolgáltató bizottság tagjait - Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet - három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes kár megtérítésére kötelezte. Az érintettek fellebbeztek a döntés ellen.