Tüntetés a magyar vezetőkért

„Székelyföld nem gyarmat”

A távolabbi településekről – Háromszékről, Gyergyószékről, Udvarhelyszékről – autóbuszokkal érkeztek a tüntetők, majd a helységnévtábla mögött fegyelmezett rendben felsorakozva – némelyek fúvószenekari kísérettel – vonultak a „tapstérre”, ahol már tekintélyes létszámú tömeg várta őket. A magasra tartott táblák némelyike román nyelvű üzenetet hordozott. Nem véletlenül, hiszen mint az egyik táblavivő a Krónikának elmondta: „mi tudjuk, miért jöttünk ide, de értse meg az is, aki nem beszéli a nyelvünket”. „Mi székelyek itt születtünk, nem ajándékba kaptuk a Székelyföldet. Le az etnikai tisztogatással!”; „Igazi helyi autonómiát akarunk, le a diszkriminációval! Most vagy soha!”; „85 százalékban magyar vezetőket a közhivatalokba Hargita és Kovászna megyében!”; „Az érzelmi alapon kinevezett igazgatónők = a PSD+PDL háremével!” – olvashattuk a román nyelvű táblákon, a magyar nyelvűek között azonban olyan is akadt, amelyik tömören fogalmazta meg: „Székelyföld nem gyarmat”.

Összefogás és szolidaritás

Az egybegyűlteket Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntötte, mondván: „azért jöttünk ide, hogy mondjuk ki, nem jó irányba mennek a dolgaink.” A polgármester kitért arra, hogy az újonnan kinevezett intézményvezetők nem beszélik a magyar nyelvet, és hogy az újabb kormánypolitikai irányzatok azt a célt követik: ne kerülhessen vezetői funkcióba olyan állampolgár, aki beszél magyarul. Hangsúlyozta: „ahhoz, hogy az 1918-as gyulafehérvári egyezménynek érvényt szerezzünk és jogainkért erélyesen kiállhassunk, összefogásra van szükség”.

„Ostoba a román politika, mert lépéseivel azt bizonygatja: valóban szüksége van a székely népnek az autonómiára” – hangsúlyozta beszédében Markó Béla szövetségi elnök, arra is kitérve, hogy „kilencven esztendeje próbálják eltiporni jogainkat, iskoláinkat, helytartókat küldenek a székelység körébe, idegeneket telepítenek be a Székelyföldre”. Markó elmondta, ha okosak lennének a román politikusok, régóta rájöttek volna, hogy „a székely nép ezt nem hagyja, mert ennél nagyobb a szabadságszeretete”. Kifejtette: „a tüntetéssel szolidaritásunkat fejezzük ki minden székellyel és erdélyi magyarral, mindenkivel, aki hasonlóan nehéz helyzetben van, mint mi”. Példának a kolozsváriak helyzetét hozta fel, azt a polgármesteri intézkedést, melynek során a magyar történelmi műemlékeket csupán román, angol és francia nyelvű feliratokkal látnák el. „Nekünk nem kell feliratozni a műemlékeket, mert mi építettük a Szent Mihály templomot, a Mátyás-házat és a Szabók bástyáját – jegyezte meg ironikusan Markó, hozzáfűzve –, hát így állunk azzal a kérdéssel, hogy ki van otthon Kolozsváron, a Székelyföldön és Erdélyben.”

Segélykérés az Uniótól

„Hiszünk a magyar ügyben, az öszszefogás és az autonómia erejében, a magyar jövőben, Székelyföld jövendőjében” – hangoztatta Tőkés László európai parlamenti képviselő. Hangsúlyozta, hogy ezt az üzenetet a jelenlévőknek kell továbbadniuk a kétkedőknek, a széthúzóknak, a többségi román nemzetnek, illetve Európának. „Meg kell győznünk ügyünk számára a román közvéleményt, Európát, az Európai Parlamentet és az Európai Uniót” – hangsúlyozta Tőkés emlékeztetve a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés petíciójára, amely kimondja: tartsák tiszteletben az etnikai arányosság elvét a központi és helyi intézményekben. Ugyanakkor összefogásra szólította fel az egybegyűlteket, kifejtve, sertésinfluenza-járványnak tekinti a román kormány etnikai tisztogató akcióját, a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokat. „Fogjunk össze az autonómia ügyéért” – szólította fel Tőkés az egybegyűlteket, hozzáfűzve: a sors iróniája, hogy éppen az európai parlamenti választások kampányában hoztak a kormányzó román pártok Európa-ellenes intézkedéseket. Kifejtette: nem szalonképes az a politika, amit a kormányzó román pártok gyakorolnak, intézkedéseikkel a Ceauşescu korszakot idézik. Egyébként az európai parlamenti képviselőjelöltek felhívásban fordultak José Manuel Durao Barossóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, Hans-Gert Pötteringhez, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős román biztosához. A dokumentumban az Európai Unió közbelépését kérik a közel kétmilliós erdélyi magyarságot ért súlyos etnikai tisztogatás ügyében.

Kiáltvány az autonómiáért

„Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját” – olvasta Gyerkó László szenátor a csíkszeredai tüntetés alkalmával fogalmazott kiáltvány első pontját. A dokumentum kitér arra, hogy a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet, és az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a többségében magyarok lakta megyékben. A kiáltvány magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásként értékeli a magyar intézményvezetők leváltását és követeli az áprilisban hozott kormányrendelet visszavonását. Mint ismeretes, a román kormány áprilisban hozott rendelete lehetővé tette a versenyvizsgával alkalmazott vezetők eltávolítását, és az új vezetők politikai alapon történő kinevezését. A kiáltványt több RMDSZ-es politikus aláírta a tüntetés idején, de minden érdekelt számára lehetővé teszik a dokumentum aláírását.
A kisebbségi jogok érvényesítéséért összehívott tüntetés fegyelmezetten, rendbontás nélkül zajlott leszámítva azt a néhány randalírozó Bukarest és Ilfov megyei jelzésű autóst, akik rémisztgették a békésen autóbuszaik felé tartó, távolabbi településekről érkezőket, amikor nagy sebességgel elhúztak mellettük.

Nem kapott szót az MPP szónoka

A tüntető tömegben jelen voltak a Magyar Polgári Párt képviselői is, azonban nem kapott szót Thamó Csaba, a polgári oldal szószólója. „Szándékos politikai diszkrimináció történt és sajnálatosnak tartjuk, hogy az összesereglett hallgatóságot megfosztották a Magyar Polgári Párt véleményének megismerésétől” – fogalmazott Thamó közleményében, amelyben ugyanakkor köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik ellenérzéseiket félretették, elmentek Csíkszeredába és részvételükkel tiltakoztak a román hatalom románosítási intézkedései ellen.

Szóváltás Elena Udrea és Antal Árpád között

Összeszólalkoztak a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Elena Udrea turisztikai miniszter és Antal Árpád a város polgármestere. Udrea aszszony kettős minőségében, mint miniszter és mint a demokrata-liberális párt ügyvezető titkára látogatott Kovászna megyébe, ahol részt vett pártja kampányrendezvényein és a Kovászna megyei Turisztikai Napokon. Újságírói kérdésre: hogyan értékeli a pénteki csíkszeredai tüntetést, Udrea kifejtette, pártja Kovászna megyei vezetőitől úgy tudja, Kovászna és Hargita megyében nagyon sok magyar nemzetiségű igazgató maradt tisztségben. „Nem a nemzetiségi hovatartozás alapján nevezzük ki az intézményvezetőket, hanem olyan embereket jelölünk, akik szavatolják, hogy a kormány programja minden területen megvalósuljon” – magyarázta a miniszter. Szerinte választási kampányban a PDL és az RMDSZ politikusai is nyilatkoznak, de az a lényeg, hogy létrejöjjön egy építő jellegű együttműködés, és az emberek, magyarok és románok egyformán érezzék, hogy a hatóságok tesznek értük valamit. Antal Árpád polgármester az eseményen kifejtette: a tárcavezetőt pártja háromszéki vezetői félretájékoztatták, hiszen a 39 Kovászna megyei intézményvezető közül csak hat maradt magyar, s ez mindössze 15 százalék a 75 százalékos magyar többségű megyében. A polgármester ugyanakkor kifejtette, bízik az Elena Udrea által említett együttműködésben, de csak akkor, ha az megvalósul. A miniszter azzal vágott vissza, reméli, nem tájékoztatták félre akkor is, amikor azt mondták neki, hogy a sepsiszentgyörgyi városházán nincsenek román nemzetiségűek. „Ez esetben is félretájékoztatták, és nem szeretném kitenni a városháza román alkalmazottait, csak azért, hogy a PDL-nek igaza legyen” – válaszolt Antal Árpád.