
„Békés” román „megemlékező” trónol az úzvölgyi katonatemetőben illegálisan emelt ortodox emlékművön
Fotó: Krónika
Az RMDSZ-t hibáztatja az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön történt incidensért és Klaus Johannis elnök közbelépését sürgeti a Traian Băsescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP).
2019. június 07., 12:042019. június 07., 12:04
2019. június 10., 22:442019. június 10., 22:44
A Marius Pașcan ügyvezető elnök által aláírt közlemény úgy értékeli: az RMDSZ „Budapest utasítására” mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe. (Egyébként Constantin Codreanu, a PMP parlamenti képviselője jelen volt a csütörtöki temetőfoglaláson, és a helyszínen kijelentette: a román állam képviseletében van jelen és nem hajlandóak elmenni, amíg meg nem koszorúzzák a román katonák emlékművét).
A PMP-nek az MTI által idézett ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ támogatására szoruló bukaresti kormány képtelennek bizonyult kezelni a súlyos helyzetet, ezért szükség van Klaus Johannis államfő közbelépésére, akinek alkotmányos feladata, hogy közvetítsen az államhatalmi ágak között. Az ellenzéki párt nemzetbiztonsági problémaként értékeli „Magyarország beavatkozását ebbe a súlyos konfliktusba”, konkrétabban azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon felkereste az úzvölgyi katonatemetőt.
Egyébként a csütörtöki feszült helyzetről valós időben beszámoló kormánypárti román hírtelevíziók is azt hangsúlyozták, hogy magyar tüntetők próbálták megakadályozni, hogy a román megemlékezők hőseik emlékhelye előtt tiszteleghessenek a hősök napján. A történteket szintén nyomon követő ellenzéki portálok azt is hozzátették, hogy a sírkertet megrongáló, a kaput kitépő, a magyarokat gyalázó, erőszakosan viselkedő fiatalok az Új Jobboldal nevű, szélsőséges szervezet tagjai voltak.
A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák is nyugszanak itt, a legközelebbi román többségű település, a moldvai Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata idén önkényesen – a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül – betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.
Dormánfalva önkormányzata június 6-ára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amelyet a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben törvénytelenül létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek. Az illegális temetőfoglalást csütörtökön csaknem ezer székelyföldi békés tüntető a sírkert elé vont élőlánccal próbálta megakadályozni, ám a román megemlékezők ezrei – a kerítést, a kaput és a magyar sírokat megrongálva – erőszakkal behatoltak a sírkertbe és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!