2009. július 01., 10:182009. július 01., 10:18
A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a viszszaszolgáltatás késésének okairól. Mint megjegyezte, ezúttal a Franciaországban kertépítészként dolgozó unokaöccsével érkezett, hogy a családhoz tartozó szakértővel próbálják felmérni az épület helyreállításának várható költségeit. Barcsay Tamás elmondta, újra meggyőződött arról, hogy a Krónikának nyilatkozó szakértők januárban eltúlozták a helyzetet. Szabó Bálint, a Transilvania Trust műemlékvédő alapítvány vezetője akkor 25 millió euróra becsülte az épület helyreállítási költségeit, és különösebb számítás nélkül tette hozzá, hogy még ugyanennyire lenne szükség ahhoz, hogy a kastélypark is viszszanyerje régi pompáját. A professzor sajnálatosnak tartotta, hogy elhúzódik a visszaszolgáltatás. „Nem is merek arra gondolni, hogy az elmúlt napok viharai, záporai milyen károkat tehettek az épületben” – jegyezte meg a professzor, aki mellesleg Barcsay Ákos erdélyi fejedelemnek az oldalági leszármazottja.
A négy sarokbástyás négyzet alakú 60 termes kastély első írásos említése 1439-ből származik. Kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott, de az évszázadok során számtalanszor cserélt gazdát. 1541. december 29-én Fráter György ebben az épületben kötött megállapodást a Habsburgokkal, hogy a magyar korona és az ország egésze Ferdinándra száll, ha az kiűzi a törököt az országból. A terv azonban kudarcot vallott: Magyarország három részre szakadt.
A kastély kezdetben hadászati célokat is szolgált, a 19. században azonban lebontották a legfelső védelmi szintet, betemették az épületet körülvevő várárkokat. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa Barcsay Tamásné született Bánffy Katinka, a birtokot visszaigénylő Barcsay Tamás professzor nagyanyja volt. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Látogatottsági adatok