2009. július 01., 10:182009. július 01., 10:18
A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a viszszaszolgáltatás késésének okairól. Mint megjegyezte, ezúttal a Franciaországban kertépítészként dolgozó unokaöccsével érkezett, hogy a családhoz tartozó szakértővel próbálják felmérni az épület helyreállításának várható költségeit. Barcsay Tamás elmondta, újra meggyőződött arról, hogy a Krónikának nyilatkozó szakértők januárban eltúlozták a helyzetet. Szabó Bálint, a Transilvania Trust műemlékvédő alapítvány vezetője akkor 25 millió euróra becsülte az épület helyreállítási költségeit, és különösebb számítás nélkül tette hozzá, hogy még ugyanennyire lenne szükség ahhoz, hogy a kastélypark is viszszanyerje régi pompáját. A professzor sajnálatosnak tartotta, hogy elhúzódik a visszaszolgáltatás. „Nem is merek arra gondolni, hogy az elmúlt napok viharai, záporai milyen károkat tehettek az épületben” – jegyezte meg a professzor, aki mellesleg Barcsay Ákos erdélyi fejedelemnek az oldalági leszármazottja.
A négy sarokbástyás négyzet alakú 60 termes kastély első írásos említése 1439-ből származik. Kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott, de az évszázadok során számtalanszor cserélt gazdát. 1541. december 29-én Fráter György ebben az épületben kötött megállapodást a Habsburgokkal, hogy a magyar korona és az ország egésze Ferdinándra száll, ha az kiűzi a törököt az országból. A terv azonban kudarcot vallott: Magyarország három részre szakadt.
A kastély kezdetben hadászati célokat is szolgált, a 19. században azonban lebontották a legfelső védelmi szintet, betemették az épületet körülvevő várárkokat. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa Barcsay Tamásné született Bánffy Katinka, a birtokot visszaigénylő Barcsay Tamás professzor nagyanyja volt. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A Szeben megyei törvényszéki ügyészség őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett egy 52 éves nőt és egy 53 éves férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy halálra vertek egy 67 éves férfit, majd elásták a holttestét.
Látogatottsági adatok