Tovább késhet a Mátyás-szobor restaurálása

Az óvásokat elbíráló bukaresti hatóság elutasította a Mátyás-szoborcsoport restaurálására kiírt közbeszerzési eljárás eredményét kifogásoló fellebbezést, amelyet a nagyszebeni Sinecon Kft. és a kolozsvári Part of Art Alapítvány nyújtott be. A nagyszebeni cég képviselői úgy vélik, a szobor felújításával megbízott, többnyire útépítésre és épületek felújítására szakosodott, szintén nagyszebeni Concefa Rt. nem rendelkezik a Fadrusz-alkotás rendbetételéhez elengedhetetlen szakmai felkészültséggel.

Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász – aki a Part of Art Alapítvány és a Sinecon alkotta konzorcium pályázata keretében vállalkozott a munkára – kedden a Krónikától értesült az óvás elbírálásának eredményéről, így egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A szakembertől megtudtuk: a napokban eldöntik, hogy bírósághoz fordulnak-e az ügyben. Per esetén további késéssel lehet számolni a Mátyás-szoborcsoport restaurálásának 2007 októberétől húzódó folyamatában.

Míg a kolozsvári polgármesteri hivatal szerint a Concefa a konkurenseinél sokkal alacsonyabb árajánlata miatt nyerte el a versenytárgyalást, hazai és magyarországi szakértők szerint a szebeniek által ajánlott összegből képtelenség kivitelezni a restaurálást. Gyanússá teszi az ügyet az is, hogy miközben Sorin Apostu kolozsvári polgármester szerint a Concefával 900 ezer lejben állapodtak meg, a városháza által közölt dokumentumokban 1,6 millió lejes munkadíj szerepel.

A közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően Kolozsi Tibor a Krónikának úgy nyilatkozott: „A városházának nem kontárokra kellett volna bíznia a Mátyás-szobor felújítását, ebből az alkotásból nem lehet csúfot űzni.” A szobrászművész úgy véli: a városháza hibázott a pályázati kiírás összeállításában, ugyanis általánosságban csak azt követelte meg a jelentkezőktől, hogy mutassanak fel műemlék-restaurálási referenciákat, holott szerinte eleve pontosítani kellett volna, hogy bronzszoborról van szó.Kolozsi ugyanakkor emlékeztetett: a művelődésügyi minisztérium által engedélyezett műemlék-restaurálás több mint tíz szakterületet ölel fel – beleértve a mérnöki munkát, a tartószerkezetek helyreállítását –, és külön fejezetet képez a művészeti tartozékok felújítása (freskófestés, fa- és kőszobrászat, fémrestaurálás, régészet), amelyeket kizárólag a szaktárca jogosítványával rendelkező magán- és jogi személyek végezhetnek el. Mint mondta, kétli, hogy az eddig útépítéssel, épületfelújítással és hőközpontok szervizelésével foglalkozó szebeni cég képes lesz szobrot restaurálni.

Kolozsi már csak azért is kizártnak tartja, hogy a Concefa által ajánlott összegből kiváló minőségű felújítási munkálatot lehessen elvégezni a Mátyás-szoborcsoporton, mivel magyarországi és romániai szakértők 800 ezer euróra becsülték a restaurálás költségét, amelyet a román és a magyar kormány fele-fele arányban folyósított. Kolozsi Tibor elismerte, hogy a romániai közbeszerzési törvény értelmében az állami intézmények kötelesek a költségár tekintetében legkedvezőbb ajánlattevőt kiválasztani, szerinte azonban mindezt csakis azután tehetik meg, ha kiválasztották a szakértőket.

A Krónika értesülései szerint az anyaországi Szobrászművészeti Szövetség is felháborodott azon, hogy egy útépítő vállalat nyerte el a Mátyás-szobor restaurálási jogát, és a magyarországi szobrászok attól tartanak: „elgányolják” a felújítást. László Attila kolozsvári alpolgármester szerint azonban a fellebbező Sinecon vádjai alaptalanok, a Concefa felmutatott korábbi szoborfelújításról szóló referenciát, és két, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező képzőművész közreműködésével kívánja helyreállítani a Fadrusz-alkotást.