Tovább gyűrűzik a Hargita megyei romaügy

Ezután hadjárat indult a csíkszentmártoni lakosság ellen, melynek során a roma szervezetek tüntetést szerveztek, illetve mindenféle módszerrel igyekeztek azt bizonygatni, hogy etnikai konfliktus robbant ki a romák és magyarok között. Erre még rásegített a központi román sajtó is, amely egyoldalúan, csak a roma szervezetek szemszögéből tálalta a történteket.
A Hargita megyei törvényszék mellett működő ügyészség egyébként már kedden megkezdte az ügy kivizsgálását az első hat csíkszentmártoni magyar lakos kihallgatásával, azonban szeptember 17-ére halasztották a folytatást, mivel az ügyészség elé idézett embereknek nem volt ügyvédjük.

A felelősségre vontak között több 60–70 év közötti idős ember is van, olyanok, akik életükben akkor jártak a rendőrségen, amikor a személyi igazolványukat kiváltották. A kétségbeesett emberek Borboly Csabához, a Hargita Megyei Tanács elnökéhez fordultak segítségért, aki még kedden késő este egy rögtönzött falugyűlés keretében igyekezett megnyugtatni a bajba jutott embereket. „Saját jogászainkkal konzultáltunk az ügyről és igyekeztünk tanácsot adni az embereknek” – fejtette ki a Krónika kérdésére Borboly, aki azt is hozzáfűzte, hogy mindenképp ügyvédi segítségre szorulnak az ügyészség elé hívott csíkszentmártoniak. Ugyanakkor nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a központi román sajtó etnikai zavargásnak próbálja beállítani a közbiztonsági problémát.

„Olyan személyek állítják azt, hogy a romákat a magyarok elűzik és bántalmazzák, akik életükben nem jártak Hargita megyében. Olajat öntenek a tűzre ahelyett, hogy a kedélyeket igyekeznének csillapítani” – hangoztatta Borboly. A tanácselnök szerint többtucatnyi csíkszentmártoni félelemben él: amellett, hogy a romák közül néhányan folyamatosan fenyegetőznek, még törvény elé is állítják őket. Borboly szerint egyébként az incidens legnagyobb vesztesei éppen azok a romák, akiknek érdekeit és jogait olyan civil szervezetek védik, amelyek képviselői soha nem jártak a faluban.

Kifejtette, nem tesz jót az egész falunak az a tény, hogy folyamatosan, a fővárosból szítva igyekeznek fenntartani a feszültséget. Mint Borboly mondta, az őszi betakarítások időszaka jó pénzszerzési lehetőség a többnyire alkalmi munkából tengődő roma közösségnek, azonban mivel bizalmatlanná váltak a magyarok irántuk, nem fogadják fel őket a betakarítási munkálatokra.

„Nincs bajunk a romákkal, sem mással, aki betartja az együttélés szabályait” – fejtette ki a Mediafaxnak Csillag Géza, az egyik érintett magyar lakos, aki nehezményezte, hogy a román sajtó úgy állítja be a magyarokat, mintha a „fáról nemrég leszállt majmok lennének”. Csillag azt is sérelmezte, hogy Hargita megye prefektusa Bantusztánnak nevezte községüket, és azt állította a magyarokról, hogy nem toleránsak és nem képesek a békés együttélésre. „Nem igaz. Nálunk senkit nem gyilkoltak meg, nem égették fel senki házát, és nem igaz az, amit a sajtóban hangoztatnak rólunk” – szögezte le Csillag.