Torzított a krónikás tükör

Az elsõ napról szóló tudósításban több tartalmi hiba is becsúszott, ami számunkra is kínos volt a másnapi sajtószemle összeállításakor. A Gazda Árpád szintén aznap megjelent vezércikkében megfogalmazott tételekkel sem értünk egyet, de tiszteletben tartjuk a véleménynyilvánítás szabadságát. Megjegyeznénk, elkerülte a Krónika újságíróinak a figyelmét az aznap négy különbözõ alkalommal elhangzott egyik központi üzenetünk: ha Európában a függetlenedésre való törekvés is legitim politikai törekvés, akkor az országhatárokon belüli területi autonómia iránti igényünk szintén az.

Viszont a második napról közölt tudósítás (Tõkés bírálta a Vatikánt, Krónika, 2008. július 4–6.) címestõl kiváltotta az ellenérzésünket. Értjük mi, hogy bizonyos tartalomszolgáltatók körében bevett szokás bombasztikus címeket adni, de hogy az eleddig inkább ötletes, mintsem hatásvadász címadási gyakorlatáról ismert Krónikának miért kellett beállnia ebbe a sorba, fel nem foghatjuk. Nézzük csak lecsupaszítva a tényeket: adott egy frakcióülés és konferencia. Az Európai Szabad Szövetség parlamenti képviselõi ismerkednek Romániával, Erdéllyel, a helyszínen kapnak elsõ kézbõl információkat problémáinkról. Szakértõk és adott területen érdemi munkát kifejtõ szakemberek ismertetik Tõkés László EP-képviselõ frakciótársaival a különbözõ kényesebb és érzékenyebb témáinkat. Terítékre kerül többek között a háromszintû autonómia, ezen belül Székelyföld autonómiája, természeti kincseink védelme, Románia asszimilációs politikája és a legveszélyeztetettebb nemzeti közösségünk, a csángók helyzete. Ez utóbbi kapcsán hozzászólásában Tõkés László püspök a csángók védelmében valóban bírálta a Vatikánt, eddig stimmel. Csakhogy: a tudósításban egyértelmûen az áll, hogy „a Vatikán káros politikát folytat Romániában, mivel továbbra sem kíván beleegyezni abba, hogy magyar nyelvû miséket tarthassanak a csángóföldi katolikusok számára”. Ilyent Tõkés László nem mondott. Ha megengedik, idézném az elhangzottak betûhív átiratát: „Amikor II. János Pál pápával beszéltem a csángókérdésrõl 1991-ben, a Vatikánban, akkor részletesen elõadtam ezt az ügyet. De – sajnos – a Vatikánnak van egy rossz politikája ebben az ügyben, fontosabb neki, hogy a románok között terjedjen a katolicizmus, mint az, hogy a magyar katolikusok megmaradjanak. S a Vatikán úgy könyveli el, hogy nõ a katolikusok száma a románok között. Úgyhogy nagyon nehéz ezzel a politikával szembemenni. 1920, Trianon után jött létre a bukaresti katolikus érsekség, amely szintén románosítási politikát folytat. És itt az egyház románosítási politikájával még nehezebb szembemenni. Ez úgy van, mint Görögországban, a görög ortodox egyház a macedónok elgörögösítésében érdekelt.” Akárhonnan nézzük, az elhangzottakban a román érsekség románosítási politikájáról van szó.

Az egész magyar nyelvterület sajtója beszámolt arról, hogy Tõkés László az Európai Parlamentben megvédte a Vatikánt és a Pápa Õszentségét bizonyos nemtelen támadásokkal szemben. Ezek után nem tûnt fel valakinek a szerkesztõségben, hogy ugyanaz az ember egyébrõl sem tud beszélni egy „autonomista” konferencián, mint arról, hogy a Vatikán „nem engedi” a magyar nyelvû misézést?

Nagyon nem jól van ez így.

Tisztelettel,

Demeter Szilárd

Tõkés László EP-képviselõ sajtófõnöke