A Török Zsolt ösvényeinek kezdetét jelző tábla
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Oázist az Aradiaknak!” mottóval kezdeményezte a Maros-ártér kitakarítását és egy parkerdő létrehozását évekkel ezelőtt Török Zsolt néhai hegymászó. Az alpinista nemcsak a hegyek, hanem a Maros szerelmese is volt: a partján lakott, gyerekként úszott benne, felnőttként kilométereket evezett rajta, a partján sétálva tervezte következő expedícióit. Önkénteseket toborzott, akikkel kitakarított egy közel négyhektáros területet, amelyen futópályákat, tanösvényeket, pihenőszigeteket képzelt el, megőrizve ugyanakkor az erdő természetes jellegét. Tragikus halála után barátai fejezték be a tervét, turistajelzéseket és ismerttető táblákat helyeztek ki, de az aradiak többsége – kivéve azok, akik lemerészkednek a töltésről – nem is tud róla, az önkormányzat sajtóosztályán például nem is hallottak Török Zsolt ösvényeiről. Megéri újból felfedezni.
2025. július 15., 19:002025. július 15., 19:00
2025. július 17., 10:592025. július 17., 10:59
Alig pár percre Arad belvárosától, a Maros partján egy vadregényes ösvényrendszer várja a természetkedvelőket. Az útvonal a folyóparti teniszpályák után kezdődik, s az újaradi Traian híd (egykoron Károlyi Gyula híd) irányába nyúl el közel egy kilométer hosszan. Egy kis információs tábla hirdeti azoknak, akik letérnek a töltésről: itt kezdődnek Török Zsolt ösvényei. Az emberi beavatkozás szinte láthatatlan, a csapásokat túrázók, kerékpározók, kutyasétáltatók formálták ösvényekké, csupán az elszórtan fellelhető szemét emlékeztet arra, hogy a városban vagyunk.
Egyébként sok a zöld, friss a levegő, csiripelnek a madarak – a természet teljes pompájában tárul elénk alig pár lépésre a városközponttól.
hírneve és a köztisztelet, aminek örvendett, szponzorokat, rendezvényszervezőket, természetszerető tanárokat és diákokat vonzana a Maros-partra.
A 45 éves korában, 2019 augusztusában elhunyt Török Zsolt az ismertető tábla szerint 2003-ban álmodta meg a parkerdőt, de konkrét megvalósítások csak 2011-ben kezdődtek. „Oázist az aradiaknak!” – ezzel a felhívással fordult azokhoz, akik szeretnek a szabadban sportolni vagy nagyokat sétálni, hogy alakítsanak ki a Maros-parton egy olyan parkerdőt, ami alkalmas a szabadidős tevékenységekre, az erdei kikapcsolódásra, ugyanakkor viszonylag érintetlen, vadregényes.
Akkor egy rádióriportban így nyilatkozott e sorok írójának: „30 év alatt kialakult egy ártéri erdő, ezt a Maros adta nekünk, és úgy érzem, hogy meg kell mentenünk a kivágástól. Úgy tudjuk megmenteni, ha kitarakítjuk a szeméttől, megtisztítjuk bozóttól, és egy parkerdőt alakítunk ki. Lesznek utak, amelyeken biciklizni és futni lehet, a kivágott cserjékből készült mulcsot szórjuk a sétányokra, függőágyakat lehet kitenni, olvasni. Szeretném, ha természetrajz- és biológiaórákat is tartanának itt, vagy terepversenyeket szerveznének. Meghagyjuk az erdő vad jellegét, hogy minél zöldebb, minél szebb legyen. Akik másfajta szabadságra vágynak, mint a megrendezett szabadság, megkaphatják itt.” (Elhangzott a Temesvári Rádió Magyar adásának 2011. május 11-i adásában.)
Török Zsolt nevét viselő mászófal a Csálai-erdő látogatóközpontjában
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Nekünk óriási szerencsénk van a Marossal, de nem tudjuk értékelni. Általában a folyókat, tavakat nem becsülik meg Romániában, hulladékgyűjtőknek tekintik őket. Kilométereket evezek a Maroson, és rengeteg szemetet látok” – mondta több 14 évvel ezelőtt.
„A túraútvonal a barátai kezdeményezésére jött létre végül, mert tudták, hogy ez volt az álma. Azt gondolom, hogy ez szép tőlük, és segít megőrizni az emlékét. Ráadásul a Maros partjához, a természethez kapcsolódik, amit ő annyira szeretett!” – mesélte az Aradon.ro portálnak Laura Török, a hegymászó özvegye (aki egyébként Zsolt második felesége, az első házasságából van egy 13 éves fia).
Török Zsolt emlékét őrzik ugyan az ösvények, de létezésükről kevesen tudnak, még az önkormányzat sajtóosztályán is rácsodálkoztak, hogy ilyesmi van Aradon, amikor afelől érdeklődtünk, hogy hány kilométer hosszú a járatrendszer, ki tartja karban, a helyhatóságnak van-e valami célja vele.
Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes „felfedezni”. Az első tábla, amely a túraútvonal kezdetét jelzi, többek között a következő információkat nyújtja:
Az ösvényeket turistajelzéssel, sárga ponttal jelölték meg. A további ismertető táblákon arról olvashatunk, hogy milyen fák és cserjék találhatók ezen a területen, pontosabban: melyeknek kellene ott lenniük. Az őshonos fajok mellett ugyanis invazív fajok is megjelentek. Ilyen például az amerikai juhar, amely hajlamos kiszorítani az ártéri nyár- és fűzfákat. Érdekesség, hogy a túraútvonal jelzéseinek 99 százalékát ilyen fák törzsére festették fel.
A sárga jelzést követve járható be a parkerdő
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A talajt és a fák törzsét gyakran sűrű lomb borítja, különösen borostyán, amely örökzöld kúszónövény. Egy másik gyakran előforduló kúszónövény a vadszőlő, amely szintén megtalálható az ösvények mentén. Az ösvények mentén sok szomorúfűz, fekete és fehér nyárfa, ártéri kőris és szil található. Tölgyek viszont alig akadnak – csak egészen apró csemeték, amelyek makkból keltek ki, és amelyeket a szajkók rejtettek el télire, majd „elfelejtették”, hol tárolták.
A cserjék különösen fontos szerepet töltenek be az erdő életében. Lehullott lombjuk gazdagítja a talajt tápanyagokkal, létrehozza az avart, amely védi a földet a fagyoktól és a túlmelegedéstől, miközben megtartja a nedvességet. A madarak előszeretettel fészkelnek a cserjék között, mivel azok bőséges táplálékot kínálnak számukra, különösen rovarokat. Az ösvények környékén gyakran előfordul négy cserjefaj: a bodza, a som, a kecskerágó és a galagonya. Ezeknek van egy komoly versenytársuk is: az amorfa, egy invazív faj, amely sajnos ebben a régióban is elterjedt.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Sokan úgy gondolják, hogy az erdőben található kidőlt, korhadt fa a gondozatlanság jele, pedig ez nem igaz. Az elhalt fák rendkívül fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma működésében. Döntő jelentőségűek a tápanyagok körforgásában, és számos növény-, állat- és gombafaj számára biztosítanak élőhelyet. Az Arad belterületén azonosított 17 denevérfaj többsége az elhalt fák törzsében talál menedéket – tudtuk meg ezt is sétánk során. A fakopáncsok táplálkozásra és fészkelésre is használják az ilyen fákat, míg olyan emlősök, mint a pele, mókus vagy a nyest, létezésükhöz elengedhetetlennek tartják a holt fát.
A Maros Románián és Magyarországon keresztül kanyarogva összesen 789 km hosszú, ebből 3,5 kilométer esik Arad belterületére, ahol a folyó szinte érintetlen, természetes medervezetést őriz, és kanyargós folyása különösen festői. A part 1960 után spontán erdősödött, leggyakrabban nyár- és fűzfákkal benépesülve, amelyek jól alkalmazkodnak a víz közelségéhez. Több mint 50 halfaj él a Marosban, illetve a kis folyami kagyló is, amely a vízminőségre utaló fontos élőlény.
A Maros Török Zsolt egyik szerelme volt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megfigyelhető a Maroson a jégmadár, de más vízi madarakat is látni, mint például vadkacsákat, kormoránokat, kócsagokat, szürke gémeket és hattyúkat – ezt is az ismertető táblákról tudtuk meg.
A hód a 19. század közepén eltűnt a Marosból, de 2002-ben 22 példányt hoztak be Németországból, amelyeket körülbelül 60 km-re Aradtól felfelé a Maroson engedtek szabadon. Az Arad belvárosában 2008 körül megjelenő hódpopuláció ebből az újratelepített állományból származik. Ma már hódcsaládokat lehet megfigyelni akár a városközpontban is, ezt a fűzfák és nyárfák kérgén látható rágásnyomok is alátámasztják.
A régi fahíd cölöpjei alacsony vízálláskor kilátszanak a Marosból
Fotó: aradon.ro
A folyóból kiemelkedő faszerkezetű cölöpök egy hajdani fahíd maradványai, amelyet azért építettek, hogy összekösse a várost a várral. A híd az erődítmény építésével egy időben készült, és egészen a 20. század elejéig szolgálta a közlekedést, amikor néhány tíz méterrel feljebb megépült a mai Decebal híd (a Várhíd).
Török Zsolt vezette 2013-ban azt a romániai expedíciót, amely feljutott a Himalájában a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsára (a csapat többi tagja volt: Teofil Vlad, Aurel Sălăşan, Adamcsek Brúnó és Marius Gane). Máig ez a romániai alpinizmus egyik legnagyobb teljesítménye. Kis híján meghiúsította terveiket az a 2013. június 23-i terrorcselekmény, amelynek kilenc hegymászó esett áldozatául. Az eseményt követően a pakisztáni hatóságok előbb leparancsolták a hegymászókat a Nanga Parbat oldaláról, később mégis lehetővé tették az expedíció folytatását. A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciókhoz hasonlóan Török Zsolt csapata is az alpesi „tiszta mászást” preferálta:
Teofil Vlad és Romeo Popa egy csapatban Török Zsolt 2018-ban feljutott a Mount Everest szomszédságában álló 7161 méter magas Pumori-csúcsra. A csúcson mínusz 27 Celsius-fok és több mint 100 kilométer/órás széllökések fogadták őket.
Török Zsolt az Ama Dablamon egy sikeres csúcstámadás után
Fotó: Néhai Török Zsolt archívuma
Az aradi hegymászó túlélte az Andok-hegységet, a Himaláját és a nepáli földrengést, végül a Fogarasi-havasokban lelte halálát. Az akkor 45 éves hegymászó 2019. augusztus 14-én indult el, hogy megmássza a 2535 méter magas Negoj- (Negoiu-) csúcsot. Mivel napokkal később sem adott életjelt magáról, ezért a felesége – akivel azelőtt egy hónappal volt az esküvőjük – riasztotta a hatóságokat. A hegyimentők több csapata és egy helikopter is a keresésére indult, testét a csúcs alatt, egy szakadékban találták meg.
Az aradi önkormányzati képviselő-testület még abban az évben róla nevezte el a belvárosi Gyerekparkot (a volt Baross Gábor-parkot), amely azóta a Török Zsolt park nevet viseli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás