Tőkés bírálta a Vatikánt

Az EP-képviselő azonban – mint fogalmazott – semmi jelét nem látta annak, hogy bármiféle előrelépés történt volna a magyar misézés ügyében.

Tőkés: két autonómiaformát kellene ötvözni
A kétnapos marosvásárhelyi rendezvényen csütörtökön a házigazdák vették át a szót. Az EFA képviselői székelyföldi, partiumi és csángóföldi előadóktól értesülhettek a különböző magyar kisebbségi közösségek helyzetéről és autonómiatörekvéseiről. Amint az esemény házigazdájának, Tőkés Lászlónak a felszólalásából kiderült, Románia esetében az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha sikerülne ötvözni a székelyföldi területi autonómiát az ország más részein élő magyaroknak járó személyi elvű autonómiájával. Kiemelte, nemcsak az Erdély más régióiban élő magyarokra, hanem a moldvai csángókra is gondolt. Amint e népcsoport két képviselőjének – Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökének és Hegyeli Attila, oktatásügyekkel foglalkozó vezetőjének – előadásaiból is kiderült, bár 19 településen beindult a magyar nyelv oktatása, a moldvai csángók továbbra is Európa egyik legveszélyeztetettebb közösségének számítanak.
Tőkés szerint az autonómia kiharcolásával meg lehetne fékezni a román hatalom szinte 90 éve folyó asszimilációs politikáját. „Az utóbbi 18 évben csak az asszimilációt célzó eszközök változtak, finomodtak és demokratizálódtak, a lényegük semmiben nem változott. A Székelyföld románosítási folyamata az ortodox kolonizációval és a tulajdonviszonyok mesterséges alakításával folytatódik” – hangsúlyozta.

Nem alkukra, alkotmányos rögzítésre lenne szükség
„A márciusi magyarellenes pogrom deprimáló hatása valamelyest ma is érzékelhető. Éppen ezért a magyar kisebbségnek kijáró jogokat nem mindössze négy évre, bizonyos pártok között kötött alkuknak kellene szavatolniuk, hanem intézményes garanciákra lenne szükség” – fejtette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Szerinte a hagyományos kisebbség megnevezés is szerencsétlen meghatározás, amit a románok a magyarokra használnak. „Mi nem hagyományos kisebbség vagyunk, hanem őshonos kisebbség, amely nem költözött, hanem a feje fölött költöztették a határokat” – figyelmeztetett Izsák Balázs.
Éppen azért, hogy a kisebbségi jogok ne mindössze az RMDSZ által megkötött négyéves koalíciók vagy együttműködési megállapodások sorsától függjenek, Toró T. Tibor szerint mielőbb alkotmánymódosításra lenne szükség. Az RMDSZ politikusa szerint örvendetes, hogy a magyarság képviselői jelen lehetnek az önkormányzatokban, a parlamentben meg a kormányban, de ez még nem egyenlő az önrendelkezéssel. Meglátásában az önrendelkezési jogokat az alkotmánynak kellene szavatolnia, amit egy sarkalatos törvény erősíthet meg. A döntési kompetenciákat egy új intézményrendszer által kellene garantálni. Az új állami hatóság képviselőit pedig demokratikus módon az illető kisebbségnek kellene megválasztania.
A kétnapos rendezvény romániai résztvevői tisztában vannak az autonómiatörekvések jelenlegi esélyeivel. Szilágyi Zsolt egy néhány éve történt esettel példázta a román politikum hozzáállását. Mint mesélte, 2004-ben az autonómiatörvény beterjesztésekor  George Pruteanu szenátor terroristáknak kiáltotta ki a dokumentum szerkesztőit és felvállalóit, és a parlamentben azonnali letartóztatásukat kérte. Szilágyi szerint a többség egyetlen európai országban sem fogadta örömmel a kisebbségiek követeléseit, viszont tárgyalóasztalhoz ült. „Remélem, hogy ez a konferencia is elősegíti a párbeszéd kialakulását” – tette hozzá.