Tőkés: az autonómiáért munkálkodó magyar erőknek össze kell fogniuk

Az európai parlamenti képviselő a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett gyűlésen a nemzeti összefogást a sport, elsősorban a labdarúgás terepéhez hasonlította, hangoztatva, hogy a \"nemzeti tizenegybe\" be kell venni minden, az autonómiáért őszintén küzdeni tudó és akaró erőt. Ebben az erőfeszítésben nagy reményeket fűzött a Fidesz szerinte küszöbönálló magyarországi győzelméhez.

Ezzel kapcsolatosan a református püspök a gyűlés után az MTI-nek külön is elmondta: a Fidesz szerinte eddig is támogatásban részesítette az erdélyi magyar összefogást, amelynek azonban még ki kell teljesednie. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése - mondta, úgy vélekedve, hogy e párt részéről eddig is meghatározó volt az erkölcsi, politikai és nemzeti támogatás, de kormányra kerülése esetén hatványozottan megnövekszik a szerepe. \"Olyan szövetségesre tehetünk szert, aki az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában\" - hangoztatta az EMNT elnöke.

Addig is azonban nagy a veszélye annak, hogy szétforgácsolódik az erdélyi nemzeti oldal - folytatta a püspök, aki szerint jelen pillanatban nagyobb az ellentét az erdélyi \"nemzeti polgári táboron\" belül, mint a nemzeti tábor és az RMDSZ között, legalábbis külsőségeiben és intenzitásában. \"Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy vagy a turáni átok, vagy a \"divide et impera\" (oszd meg és uralkodj) elve alapján a külső megosztó hatalmi politika hatására leterítsük egymást\" - szögezte le a püspök. A gyűlésen elhangzott felszólalásában ezt úgy fogalmazta meg: ne vert hadakat találjanak a szövetségesek, mire megérkeznek majd Erdélybe.

Tőkés szerint az véget vetne az eddig kialakított összefogásnak, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újra kormányra kerülne, márpedig - mint hozzáfűzte - a szövetség már kacérkodik ezzel a gondolattal.

A gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Szerinte Székelyföldön a területi autonómia biztosítja csak lakosságának hosszú távú megmaradását. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle.

A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezik, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben. Hangsúlyozzák, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, lehetővé téve ezáltal, hogy Székelyföldet különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által létre lehessen hozni. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról.