Tőkés László: minimális kívánságunk és elvárásunk, hogy legalább álljanak szóba velünk
Fotó: Facebook/Tőke Ervin
Tőkés László szerint Temesvár szelleme és az erdélyi tolerancia 450 éves hagyománya kötelez a román–magyar megegyezésre.
2018. október 13., 09:152018. október 13., 09:15
2018. október 13., 09:162018. október 13., 09:16
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon az EMNT által szervezett kolozsvári konferencián szólt erről pénteken, amelyiken román és magyar közéleti személyiségek beszéltek a román-magyar viszonyról a román centenáriumi év kihívásai közepette. Tőkés László úgy vélte: az 1989-es Temesvár szelleme rokon az erdélyi békés együttélés hagyományával. E hagyományt a politikus az 1568-as tordai országgyűlésig vezette vissza, amikor a világon elsőként hirdették ki Erdélyben a lelkiismereti és vallásszabadságot.
Tőkés László úgy vélte, hogy az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai ellenére folytatni kell az erőfeszítéseket a román-magyar intézményes párbeszéd megteremtéséért.
Folytatjuk a párbeszédre irányuló erőfeszítéseinket, bízva, hogy a tanácskozás nem pótcselekvés, hanem előrelépést jelent a román-magyar kapcsolatok rendezése irányába” – fogalmazott az EMNT elnöke.
Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy csakis az EU kereteiben teljesedhet ki a magyar kultúrnemzet. Ezért úgy vélte, a magyar–román viszony is csak az EU keretén belül rendezhető.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke szerint az erdélyi magyarság magát is hibáztathatja amiatt, hogy az elmúlt harminc év alatt nem sikerült érdemi párbeszédet elérnie a többséggel. Ennek okát abban látta, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „az önkormányzás helyett felfedezte a kormányzás örömeit”.
Fotó: Facebook/Tőke Ervin
Sajnálatosnak tartotta, hogy a felvidéki Most-Híd párt negatív tapasztalata legalább tíz évvel visszavetette az erdélyi román–magyar összefogás ügyét.
Lucian Nastasă Kovács történész és Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is az oktatás fontosságát hangsúlyozta a román–magyar viszony rendezésében. Utóbbi kijelentette:
Hasonló szellemben beszélt Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke is. Szerinte ki kell szállni a 19. századi nemzetállami „hungaromán paradigmából”, mert ha a centenárium arról szól, hogy ki mit nyert és ki mit veszített, soha nem lehet megoldani a román–magyar kérdést. Úgy vélte: az új paradigmára jellemző evidenciákat kell hangoztatni: azt például, hogy a románok és magyarok partnerek az EU-ban.
A konferencia résztvevői felhívásban kérték a román parlamentet, hogy nyilvánítsa a vallásszabadság napjává a vallásbékét 450 éve meghirdető tordai országgyűlés napját.
Román és magyar közéleti személyiségek közös nyilatkozatban kérik, hogy a román centenárium nyújtson teret mindkét közösség reményei beteljesítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!