
Fotó: Sándor Csilla
Újabb petíciót nyújt be a héten Nagyvárad önkormányzatához az Erdélyi Magyar Néppárt Szent László főtéri lovasszobrának ügyében. Az EMNP tájékoztatása szerint a petíciót eddig mintegy három tucat magyar civil szervezet, plébánia és egyházközség írta alá.
2019. április 15., 14:102019. április 15., 14:10
2019. április 15., 15:062019. április 15., 15:06
A néppárt Bihar megyei szervezete szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet:
A „történelem viszontagságai között” azonban a vágyott szoborállításra nem kerülhetett sor, Szent László egész alakos szobra is alig három évtizedig (1923-ig) maradhatott a róla elnevezett téren, és szoborállításról a rendszerváltozás utáni két évtizedben sem lehetett szó.
„Ezzel együtt a város magyarsága soha nem mondott le tervéről, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy a szoborállítást támogatandó, néhány éve több mint 8000 aláírást gyűjtöttek össze nagyváradi civilek és a néppárt helyi szervezete. Sajnálatos módon az akkori kezdeményezést nem követte szoborállítás, egyrészt a mindenkori városvezetés ismert hozzáállása miatt, másrészt azért, mert a nagyváradi magyarság ebben a kérdésben sem tudott egységet felmutatni, és az akkori magyar városi képviselőcsoport egy „Podul Sfântul Ladislau” hídelnevezéssel intézte el a kérdést” – áll az EMNP közleményében.
hiszen az ortodox egyház, a román görögkatolikus egyház, civil szervezeteik és a nagyváradi önkormányzat egységes fellépésének köszönhetően három román vonatkozású szobrot is felállítanak a Szent László téren.
„Az őshonos magyarság érzékenységével mit sem törődve, városunk múltjának torz köztéri szerepeltetésével a napokban avatják Iuliu Maniu bukaresti miniszterelnök, Radu Demetriu görögkatolikus püspök és Roman Ciorogariu ortodox püspök szobrait. Ugyanakkor várható I. Ferdinánd román király lovasszobrának főtéri kihelyezése is” – közölte a Bihar megyei EMNP amely szerint ilyen körülmények között a legkevesebbként elvárható, hogy a Szent László téren a nagyváradi magyarság legfontosabb jelképe is helyet kapjon.
„Szülővárosunkban kisebbségbe szorulva nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy a nagyváradi magyar emberek egyértelmű és hangosan kifejezett szoborállítási óhaját politikai háttéralkuk tárgyává tegyük, mint ahogyan azt sem, hogy alternatív helyszíneket kijelölve, ismét félmegoldásoknak nyissunk utat.
– szögezik le a közleményben. Mindezeket szem előtt tartva nyújt be a héten újabb petíciót az EMNP Várad önkormányzatához, a lovasszobor főtéri felállítását kérve. A kezdeményezést eddig támogató mintegy három tucat magyar civil szervezeten, plébánián és egyházközségen kívül a Bihar megyei EMNP további egyházi és világi szervezetek csatlakozását várja április 18-ig.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!