Több száz, földjeit tarlóégetéssel megtisztító székely gazda veszíti el a területalapú támogatást

– nyilatkozta az igazgató az Agerpres hírügynökségnek. Mint mondta, épp ezért van szükség a „drasztikus” beavatkozásra, amelyhez hasonlót még nem alkalmaztak eddig. Hangsúlyozta, azon gazdák, akiknek földjén égésnyomokat észlelnek, egyetlen lej támogatást sem kapnak az EU-tól.

„Ha száz hektár területe van és abból öt négyzetmétert felgyújtott, egy lejt szubvenciót sem kap” – jelentette ki Haschi, elfogadhatatlannak nevezve, hogy naponta több száz hektár mezőgazdasági terület áll lángokban a megyében.

– fogalmazott az igazgató, aki szerint naponta több mint 20 alkalmazottjuk van terepen, és amelyik területen hamut találnak, azt a gazdát kihúzzák a támogatandók listájáról.

Erre vonatkozóan egy egyezséget is kötöttek a vészhelyzeti felügyelőséggel és a környezetvédelmi őrséggel, hogy értesítik őket az ilyen esetekről, ugyanis a tarlóégetéssel letisztított területekért nem jár az APIA-támogatás.

„Azt üzenjük, hogy fejezzék be a tarlóégetést, mert nem fogják megúszni” – mondta az igazgató, aki szerint nem számít, ha valaki este, sötétben, vagy hétvégén gyújtja fel a gazt területén, a nyomok úgyis elárulják.

Az igazgató szerint tarlóégetések mindig voltak, de egyik évben sem volt olyan magas a számuk, mint idén.

Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a tarlóégetés a növényzetnek, a helyi élővilágnak, mikroorganizmusoknak is árt. Mivel a már kihajtott növények friss hajtásai leégnek, ezek csak jóval később újulnak ki, de a föld felszínén telelő mikroorganizmusok is elégnek, holott fontos szerepük van a száraz növényzet feldolgozásában, a mikrobiológiai folyamatokban.

A jelenségre az Agerpres szerint Demeter László, a természetvédelmi ügynökség megyei igazgatója is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy

De sok, többek között védett madár fészke is megsemmisül a tarlóégetéssel, és a tüzek nem egy esetben a környező erdőkre is átterjedhetnek. Gyergyó és Csík térségében ráadásul, ahol gyakori a tőzeg, fennáll a veszély, hogy begyullad. A tőzegtüzet nagyon nehéz eloltani és nagyon szennyezi a levegőt, figyelmeztetett.

Múlt péntektől hétfőig mintegy 30 olyan esetet regisztráltak Hargita megyében, hogy a gazdák tarlóégetéssel próbáltak megszabadulni a száraz növényzettől földjeiken. A pár nap alatt a tarlótüzek 280 hektár területet érintettek és nem egy esetben fennállt a veszély, hogy háztartásokra, erdőkre is átterjednek, írta az Agerpres.

korábban írtuk

Sokszorosára nőtt egy év alatt a törvénytelen tarlóégetés miatti tűzesetek száma

Kétszeresére emelik a törvénytelen tarlóégetés miatt kiszabott bírságot, miután az elmúlt öt évben idén öltött a legnagyobb méretet a törvénytelen tarlóégetés jelensége.

korábban írtuk

Tánczos: 15 ezer lejig terjedő pénzbírságot is kaphatnak a tarlóégető magánszemélyek

„Évek óta harcot vívunk a tarlóégetők ellen. Vannak helyek, ahol a tiltás ellenére bevett gyakorlattá vált a növényzet illegális égetése. Ezért döntöttünk úgy, hogy növeljük a büntetési tételeket” – közölte Tánczos Barna.