Több mint „influenszerképzés” – Minőségi tartalmak gyártását oktatják majd a magyar nyelvű digitális média szakon Kolozsváron

A hagyományos újságírói tartalmakat – tehát azt a tudást, amire egy újságírónak szüksége van, továbbra is az újságírás szakon fogják oktatni: ilyen a szaktantárgy például a tényfeltáró újságírás, a hírügynökségi újságírás, a szaksajtó, a kulturális, politikai újságírás – azaz a hagyományosan, szigorúan vett média-újságírói szövegek, tartalmak írásának mikéntje.

Optimalizálni a felhasználói élményt

„Manapság már minden vállalkozásnak, szervezetnek, intézménynek van weblapja, webhelye, legalább egy közösségi média oldala – az új szakon végzettek a különböző szervezeteknek, vállalkozásoknak tudnak majd digitális tartalmat gyártani szakszerűen, de a közösségi média menedzsmentjével is tudnak majd foglalkozni. Ami megkülönbözteti tulajdonképpen az újságírás szakot a digitális média szaktól, az az, hogy itt nagyon erős a technikai háttér. Tehát a digitális média szakon nemcsak a tartalom gyártásával fogunk foglalkozni, amit a különféle intézmények, vállalkozások létrehoznak egy bizonyos oldal számára, hanem magát az oldalt is megtanulják a hallgatók szakszerűen kezelni” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Felvetettük, hogy a szak indulásának híre kapcsán voltak, akik viccesen megkérdezték, hogy netán egyfajta „influenszerképzésről” van-e szó, hiszen madártávlatból nézve van ebben valami igazság. „Mindennapi, poénosabb megközelítésben igen, de ennél sokkal komolyabb azért a dolog: természetesen nem korlátozódunk az influenszerségre.

és tulajdonképpen ezt tanítjuk meg, hogy miként hozzanak létre a hallgatók médiatartalmakat úgy, hogy ezek hatásos, minőségi médiatartalmak legyenek, bárhol is jelenjenek meg” – fejtette ki Győrffy Gábor.

Átjárhatóság az újságírás és a digitális média szak között

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy az új szak előkészítésében az újságírás szakon oktató öt tanáron kívül bevontak a munkába külsősöket, doktoranduszokat, nagyon sok szakmabelivel konzultáltak –

Erdélyben az újságírást „csak szerelemből” lehet művelni

A leendő szak vezetője 15 éve oktat az újságírás szakon többek közt sajtótörténetet, médiatörténetet, sajtófordítást, nyilvánosságtörténetet. A digitális média szakon az újmédia-elméletet fogja tanítani. Azt is elmondta, hogy remélhetőleg megkapják a tíz ingyenes helyet, az újságíráson körülbelül 15 ingyenes helyük szokott lenni.

Ezen kívül várhatóak fizetéses helyek is: 20 fizetéses hely a digitális média és szintén 20 az újságírás szakon. Kérdésünkre a felvételi követelményekről is beszélt: ugyanazok lesznek, mint az újságírás szak esetében, az egész karon egységes a felvételi. Motivációs levél és érettségi eredmény a követelmény, tehát az érettségi jegy alapján fog történni a felvételi. Azt is megkérdeztük Győrffy Gábortól, hogy mit tapasztaltak az utóbbi években, milyen irányban alakul a fiatalok körében a média, újságírás iránti érdeklődés.

„Tény, hogy ezt hallják. Viszont mindig is azok jelentkeztek újságírónak a médiaképzésre, akik nagyon szerették ezt a fajta tevékenységet. Ők pedig szerették a képzést, utána ezen a szakterületen találtak munkát. Most már a végzettjeink nagy többsége médiában dolgozik, és hát igen, ez olyan munka, hogy szeretni kell, másként nem megy” – mutatott rá Győrffy Gábor. Hozzátette,

A folyton változó „újmédia”

Az új szakot beharangozó plakáton az a kifejezés is szerepel, hogy „újmédia elmélet”. Felvetettük, hogy az átlagos médiafogyasztó is érzékeli manapság, hogy szédületes gyorsasággal változnak a média formái és lehetőségei, mindig „új médiáról” beszélhetünk, és vajon pontosan mit fed a szakterminológia. „A fogalom az online webes tartalmak és felületek létrejöttével körvonalazódott 2000-ben.

miként lehet értelmezni az elmúlt húsz év folyamatait, miként hat az új média, milyen hatáselméletek léteznek – ugyanis hatalmas labirintussá vált mára az is, hogy miként hat a média az olvasóra” – fejtette ki Győrffy Gábor. Megkérdeztünk, milyen fogódzókat jelölne meg arra vonatkozóan, hogy hol jelölhető ki például a média határa, vagyis mikor kezdődik az a tartomány, ahonnan egy tartalom puszta „véleménybuborék”, és mikor számít médiának.

Erre azt válaszoltuk, hogy manapság ezek is nagyon képlékeny, ingoványos jellemzők lehetnek. Győrffy Gábor ezzel egyetértett, mondván, hogy mivel más kritérium nincsen, ezeket nem szabad feladni, másként nem marad kapaszkodója a médiának az önazonosságára nézve. Úgy fogalmazott, tudjuk, hogy ebben a felgyorsult médiavilágban minden gyorsan átalakul, de például a hírek esetében a pontosság, objektivitás követelményét nem lehet feladni – a médiaszöveg ennek meg kell hogy feleljen.

Erős emberi kontroll kell a mesterséges intelligencia féken tartásához

Beszélgetésünk során kitértünk arra is, hogy az élet egyre több területére betörő mesterséges intelligencia térhódítása miként hathat a média működésére. „Erre is fel kell készülnünk.

Háttértudással rendelkező szakképzett embereknek kell odafigyelniük mindenképpen a mesterséges intelligenciára, vigyázniuk kell, hogy ne csináljon bajt” – osztotta meg meglátását az egyetemi oktató. Mint mondta, ehhez nagyon erős háttértudásra lesz szükség – nemcsak tartalomgyártás, hanem az informatika és webszerkesztés műszaki terén is – és az induló szak ezért is fontos, mert pont ebben képezi majd a hallgatókat.

korábban írtuk

Nincs itt semmi látnivaló, kérem... – Tényfeltáró újságírás az erdélyi magyar médiában

Erdélyi magyar kiadványok főszerkesztőit kérdeztük arról, hogy az ő tapasztalatuk szerint mi is a helyet az oknyomozó újságírással kies vidékünkön, terveznek-e tényfeltáró újságírót foglalkoztatni, illetve, milyen szempontok szerint keresnek új munkatársakat?

korábban írtuk

Az újságírás szakma, a blogolás stílus

A világháló elterjedésével felborult a média hagyományos, nevelő-tájékoztató szerepe. Ma már bárki gyárthat és oszthat meg információt minden témában. A modern civil újságírás és a hagyományos média jellemzőit vetették össze egy kolozsvári konferencián.