Tisza-szennyezés: panasz az Uniónak

A helyi bányavállalattól nehézfémtartalmú bányavíz ömlött a Csiszla-patakba, majd a Visóba, a Tisza mellékfolyójába, miután munkások megsértették a kitermeléskor hátramaradt bányaiszapot és az ipari vizet szállító vezetéket. Stavros Dimashoz írt levelében Olajos Péter visszatérő, rendkívül aggasztó problémának nevezi az észak-erdélyi környezeti baleseteket – emlékeztetve, hogy 2000 márciusában ugyancsak Borsabányán történt gátszakadás mérgezte meg nehézfémekkel a Tiszát –, és kéri az uniós biztos közbenjárását, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.

Az EP-képviselő emlékeztet rá, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács 2006/21/ EK-irányelve már foglalkozott a bányabalesetekkel, eszerint a tagállamoknak terveket kell készíteni a hulladék megelőzésére és minimalizálására, kezelésére és ártalmatlanítására. Az irányelv külön kitér a felszíni vizek szennyezésének megakadályozására is.

Olajos egyúttal arra kérte Stavros Dimast, vizsgálja ki, hogy Románia eleget tesz-e a jogszabályban foglalt tagállami kötelezettségének, valamint gondoskodik-e arról, hogy az előírtaknak megfelelően a környezeti károk mértékének felméréséhez és minimalizálásához szükséges információk rendelkezésre álljanak. Mint ismeretes, a Máramaros megyei környezetvédelmi hatóság illetékesei a történtek után azt állították: az április 16-i bányabalesetnek nem volt határon átnyúló hatása, a megáradt Tisza ugyanis felhígította a szennyeződést.

Ennek ellenére az ukrán környezetvédelmi tárca bejelentette, a Tisza ukrán szakaszán a megengedett szennyezettségi szint 2-4-szeresét mérték, a kijevi külügyminisztérium jegyzékben kért magyarázatot Romániától a történtek miatt, és értesítette az Európai Bizottságot is, Anatolij Hricsenko, az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának elnöke pedig úgy vélekedett: hazájának kártérítést kellene kérnie Romániától a Tisza folyamatos szennyezése miatt.