
Szilágyi Zsolt
Fotó: Biró István
A január 1-jétől kezdődő román uniós elnökséggel kapcsolatban hívta fel a figyelmet néhány lehetséges prioritásra a Viorica Dăncilă kormányfőnek küldött levelében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
2018. november 23., 13:332018. november 23., 13:33
2018. november 23., 13:442018. november 23., 13:44
Szilágyi úgy véli, Romániának lehetősége lesz bizonyos prioritásokat meghatározni az Európai Unió Tanácsa elnökségének ellátása során, ám szerinte a kormány által eddig nyilvánosságra hozott információkból úgy tűnik, ezek csak általánosságokban merülnek ki.
A néppárt vezetője szerint folytatni kell azt a munkát, melynek eredménye lehet az Európai Unió bővítése, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia ugyanis elkötelezett az integrációval kapcsolatban, és a térség érdeke is, hogy az Európai Unió ilyen irányba bővüljön.
„Joggal állíthatjuk hát, hogy a roma közösség integrációja most a román elnökségen múlik” – hangsúlyozza levelében az EMNP elnöke, aki nagyváradi sajtótájékoztatóján ismertette a román miniszterelnöknek címzett üzenetét. Szilágyi Zsolt – legfontosabb javaslatként – arra kérte a kormányfőt, hogy támogassa és szorgalmazza az európai identitású politika létrejöttét. „Tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti- és az európai identitás olyan értékek, melyekre támaszkodva megújíthatjuk Európát. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés is azt bizonyítja, hogy jogos igény van arra, hogy létezzen egy európi nemzeti közösségeket és kisebbségeket védő norma” – közölte Szilágyi Zsolt, aki a néppárt nevében arra kéri Viorica Dăncilát, hogy a román elnökség szorgalmazza az Európai Unió szintjén is egy ilyen, nemzeti kisebbségeket védő egyezményrendszer megalkotását. A politikus szerint nincs akadálya annak, hogy ez a román elnökség alatt valósuljon meg, ráadásul számos nemzetközi egyezmény és ajánlás is példaként szolgálhat.
A néppárt elnöke értékelte, hogy a román kormány honlapján, az „Értékek Európája” pont alatt a rasszizmus, az intolerancia, a xenofóbia, a populizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd visszaszorításának szándéka is megjelenik, majd gratulált a miniszterelnöknek azért, hogy az év elején szinte egyedüli román politikusként határolódott el Mihai Tudose gyűlöletkeltő megnyilvánulásától. „A román kormánynak el kell fogadnia, hogy a párbeszéd a demokrácia része, még akkor is, ha olyan érzékeny témák vannak, mint az autonómia. Egymás megértésének nem lehet alternatívája, ezért arra kérem a román kormányt, hogy induljon párbeszéd az önrendelkezésről" – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!