Kórházi fertőzések: természetes módszereket kérnek a szülészetekre, bár sok esetben ez nem könnyű

Például nem hordoznák folyton helyiségről helyiségre a kisbabákat, hanem az édesanyjukkal közös szobában vizsgálnák meg, mellőznék a cumisüvegek szükségtelen használatát, valamint a szükséges minimálisra csökkentenék azon dolgozók körét, akiknek az egyes kisbabákkal közvetlen kontaktusba kell kerülniük.

Mint arról beszámoltunk, a Kolozs Megyei Klinikai Sürgősségi Kórház újszülöttosztályán ápolt kisbaba veszítette életét, a haláleset összefüggésbe hozható a kórházi fertőzéssel. A Declic közösség szervezésében néhány tucatnyian tüntettek pénteken Kolozsvár főterén az ellen, hogy a hatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kórházakban a halálos áldozatokat is követelő nozokomiális fertőzések felszámolására.

A mozgalom közleményében megszólaltatja Dr. Muresan Márta nyugalmazott kolozsvári neonatológust, IBCLC laktációs szaktanácsadót, aki több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött megerősíti, hogy azok a kisbabák, akiket nem választanak el édesanyjuktól, hanem együtt lehetnek velük állandó jelleggel a kórházi tartózkodás alatt, és akiket születésüktől szoptatnak, ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben.

A szakember szerint nagyon kár, hogy a romániai kórházakban még mindig nem alkalmazzák általánosan az aranyóra, a 24 órás rooming in, a zéró szeparáció és a kenguru módszer gyakorlatát, pedig ezek bevezetése nem jelent pluszköltséget, és nem igényel drága berendezéseket.

hiszen sajnos legtöbben nem rendelkeznek tudományosevidencia-alapú, korszerű szoptatási ismeretekkel, így nem is tudják hatékonyan támogatni az anyákat szoptatási céljaik elérésében, mutatnak rá.

Szakorvos: vannak különbségek

Jelentős különbség van egy időre megvalósult, problémamentes terhesség után, szövődménymentesen született kisbaba és egy koraszülött ellátása között – szögezte le a Krónikának a téma kapcsán Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvos.

Hangsúlyozta, egy háborítatlan szülés, minél kevesebb beavatkozással, csökkenti a fertőzés veszélyét, ahogy az is, ha a baba és a kismama minél kevesebb időt tölt a kórházban, és minél kevesebb orvosi beavatkozásnak kell alávetni őket. Viszont mindez bizonyos esetekben megkerülhetetlen, szögezte le a szakember.

Egy egészséges kisbabát nincs amiért benntartani a kórházban, napjainkban már a hazai egészségügyi intézményekben is elfogadott álláspont, hogy megvizsgálják, kap egy védőoltást, és mehet haza. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az édesanya állapota indokolja a hosszabb bennfekvést.

„Mindannyian egyetértünk abban, hogy a babát minél hamarabb mellre kell tenni, ha nem muszáj, nem kell elkülöníteni az édesanyjától, hiszen minél többet van mellette, minél kevesebbet érintkezik a kórházi személyzettel, másokkal, annál kisebb a fertőzés esélye” – jelentette ki lapunknak Antal Álmos.

Például egy újszülött esetében egy vénás katéter felhelyezése is kockázattal járhat, de vannak helyzetek, amikor erre feltétlenül szükség van, mutatott rá. Hozzátette, téves az a felfogás, hogy orvosra egyáltalán nincs szükség a szülés lebonyolításánál, az újszülött ellátásánál.

„Sokan azt mondják, hogy az orvos csak akkor avatkozzon be, ha nagy a baj, de akkor viszont műveljen csodát. Ha baj van, időben, már a folyamat elején be kell avatkozni, megkezdeni egy kezelést” – összegzett lapunknak Antal Álmos.