Tánczos Barna: „Székelyföldön meg lehet élni a mezőgazdaságból”

– Miért döntött úgy, hogy megméretkezik a parlamenti választásokon és szenátusi mandátumra pályázik?

– Már több mint tizenkét évvel ezelőtt elkezdtem a közéleti munkát, 2000-ben Csíkszentkirályban voltam önkormányzati képviselő, majd több minisztériumban dolgoztam államtitkárként. Azt a tapasztalatot, amit az önkormányzatban, a végrehajtásban szereztem, sikeresen tudom kamatoztatni a parlamentben. A következő időszakban az erdélyi magyarságnak tapasztalt, dinamikus és fiatal politikusokra van szüksége, én pedig tudok a Székelyföld érdekében dolgozni. 

– Mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkárként dolgozott. Hogy látja, ezen a területen milyen előrelépésekre van szükség?

– Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaságnak van jövője a Székelyföldön. Eddig is azért dolgoztam és ezután is arra törekszem, hogy a székely gazdák olyan feltételek között művelhessék meg a földjüket, mint bármelyik másik európai uniós  tagállamban. A 2014–2020 EU-s költségvetési ciklus előkészítése kritikus a székelyföldi gazdák szempontjából is, csak úgy lehet hatékonyan felkészülni, ha a törvényhozásban és a kormányban is olyan szakemberek vannak, akik felvállalják a kisgazdák képviseletét, hiszen óriási különbségek vannak a székelyföldi és a Kárpátokon túli gazdatársadalom között. Székelyföldön a mezőgazdaságra a háztáji és a kisgazdaságok jellemzőek, miközben a Kárpátokon túli gazdák érdeke, hogy a többezer hektáros farmok kerüljenek a támogatottak sorába.

Más a struktúrája és mások az igényei egy kis farmnak az értékesítés és a támogatás szempontjából is. Másik tényező, hogy a Kárpátokon túl nincsenek nagy természeti értékkel bíró legelők, kaszálók, ezek a Székelyföld nagy kincsei, és ezekre kell nagyobb támogatást szerezni. Fontos, hogy 2014 után milyen támogatási rendszerek lépnek hatályba, hogy érvényben maradnak-e a legelőkre, kaszálókra, a szarvasmarhára vonatkozó támogatások és ezek értékét lehet-e növelni.

– Az 1. számú csíki szenátori választókerületben, ahol megméretkezik, jelenleg nincs szenátor. Miután Gyerkó László a versenytanács tagja lett és lemondott mandátumáról, nem szerveztek időközi választást. A korteshadjárat során mit tapasztalt, melyek a megoldásra váró problémák?

– Számomra nincsenek újdonságok, hiszen miután Gyerkó László más megbízatást kapott, de azelőtt is, az elmúlt másfél–két év során a kifizetési ügynökség képviselőivel több mint száz gazdafórumot szerveztünk. Szerintem a törvényhozásban kormányzati szerepvállalással a mezőgazdasági támogatások kérdése is megoldható.

– Hogy látja a néppárttal való kapcsolatot? A választási kódex elfogadása kapcsán már voltak szembefeszülések…

– Jelen pillanatban van egy aláírt etikai kódexünk, nem tartom fontosnak erre több szót vesztegetni. Az RMDSZ és a néppárt is tisztességes kampányt folytat a csíki körzetben, nincs mit felrójunk egymásnak.

– Melyek a személyes célkitűzései, ha megszerzi a mandátumot?

– Prioritásom az adózási törvénykönyv módosítása, a gazdatársadalom számára kedvező változásokat szorgalmazok. Ennek értelmében a háztáji gazdaságok egyértelműen adómentessé válnak, a közepes gazdaságokat, farmokat egy szimbolikus adóval vonnánk be a pénzügyi körforgásba, míg a több ezer hektáron gazdálkodó, több száz tehenet tartó nagygazdaságok esetében teljesen kiküszöbölnénk az adócsalást, ezek csak kereskedelmi vállalkozásként működhetnének.

Támogatom a mezőgazdaság szempontjából fontos törvénykezdeményezéseket, többek között a legeltetési szabályzat elfogadását, a területek telekkönyvezési eljárásának egyszerűsítését, és fontosnak tartom, hogy találjunk megoldást a Székelyföldön eladásra kerülő területek felvásárlására.