Szórványkonferencia zajlott a hétvégén Tordán

A Hargita és Kovászna megye kezdeményezte program célja, hogy kulturális és más jellegű rendezvények szervezése révén erősítsék a szórványban élő magyarok önazonosság-tudatát, a tömbmagyarság és a szórvány szellemi kötelékeit.

A tordai polgármesteri hivatalban tartott eseményen Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettesen kívül többek között jelen volt Borboly Csaba és Tamás Sándor, a Hargita, illetve a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Sógor Csaba EP-képviselő, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, de részt vettek Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér és Temes megye szórványmagyarságának képviselői is.

Az esemény fővédnöke, Markó Béla úgy értékelte, az elmúlt évek számos pozitív példája azt bizonyítja, hogy kellő elhatározással, következetes munkával megállíthatók, mi több, helyenként megfordíthatók a szórványközösségek életét meghatározó kedvezőtlen folyamatok: a lemorzsolódás, a további szórványosodás. „Bizonyosságot nyert, hogy egy közösség szórványban is megmaradhat és erősödhet” – mutatott rá. Az elnök leszögezte: tévednek azok, akik a Székelyföld jövőjét, sorsát szembeállítják a szórvány sorsával, és azoknak sincs igazuk, akik lemondóak a szórványság megmaradásának tekintetében. Mindkét közösség különböző, sajátos helyzetben van, az RMDSZ-nek pedig mindkét helyzetben megoldást kell találnia – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Az RMDSZ-elnök arra emlékeztetett: pár évvel ezelőtt sokan még álomnak, egy deklaratív célnak tekintették a tordai magyar iskola létrehozását, ma már azonban egy erős magyar tanintézmény működik a Kolozs megyei városban. Markó Béla ugyanakkor dicséretesnek és követendőnek nevezte a székelyföldi megyék kezdeményezését, amely fontos példája annak, hogy az erdélyi magyarság ma is csupán összefogás, szolidaritás révén válhat erős közösséggé.

A konferencián tartott beszédében Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kiemelte: a tömbmagyarság minden magyarért felelős, a szórványban élőkért és a csángókért is. Az EP-képviselő elmondta, az anyaországnak és Székelyföldnek gazdasági érdeke is, hogy erős magyarszórvány közösségek legyenek.

„A szórványban élőknek fontos tudniuk, hogy az anyaországiak és a székelyföldiek hogyan viszonyulnak a kistömbben élő magyarokhoz. Egy kiszámítható nemzeti támogatásra van szükségük ahhoz, hogy identitásukban erősek maradhassanak” – hangsúlyozta a képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy minél több szinten intézményesíteni kell a szórványközösségeket, hogy legyenek olyan szervezetek, egyesületek és alapítványok, amelyek összefogják és támogatják őket.

Borboly Csaba azt hangsúlyozta: a székelyföldi megyék által létrehozott program célja, hogy a többségből származó előnyöket és eszközöket a szórványban élő magyarok javára is fordítsák. „Ez a kapcsolat azonban nem egyoldalú, hiszen a székelyföldiek, a székelyek is tanulhatnak a szórványban élőktől: toleranciát, kitartást, de főként azt, hogy miként lehet nehéz körülmények között megőrizni a nemzeti önazonosságot” – mutatott rá Borboly Csaba.