Az Ullmann-palota a nagyváradi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása
Fotó: Oradeainimagini.ro
Attól fosztották volna meg a felújítást végző cég munkásai a nagyváradi Ullmann-palotát, ami az értékét és egyediségét adja: a homlokzat zöldeskék fajanszborításától. A műemlékvédelem leállította a munkálatokat, és megbírságolta a megrendelő polgármesteri hivatalt.
2022. augusztus 10., 20:092022. augusztus 10., 20:09
Illegális beavatkozás miatt 5000 lejre bírságolta a Bihar megyei művelődési és műemlékvédelmi igazgatóság a nagyváradi polgármesteri hivatalt, miután az Ullmann-palota felújítását végző cég leverte az eredeti fajanszborítás egy részét.
A környékbeli lakosok ugyanis arról értesítették a műemlékek felújítását felügyelő Bihar megyei művelődési és műemlékvédelmi igazgatóságot, hogy a munkások sorra verik le a homlokzat fajanszborítását, amely egyébként a műemlék épület legfőbb ismertetőjele.
A helyi sajtó beszámolója szerint az ellenőrök kiszálltak a helyszínre, és leállították a szakszerűtlen munkálatot, de addigra halomnyi fajanszdarab hevert a földön, holott ezeket eredeti helyükön kellett volna restaurálni.
A megyei művelődési és műemlékvédelmi igazgatóság azt állítja, az önkormányzat által megbízott cég úgy fogott hozzá a munkálatokhoz, hogy nem volt meg minden engedély. Adriana Ruge igazgató az Ebihoreanul hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szakhatóság az építkezési engedély megszerezéséhez szükséges műszaki dokumentációt hagyta jóvá,
A műemlék épület legfőbb ismertetőjele a zöldeskék fajanszburkolat
Fotó: Bihon.ro
„Ez az engedély tartalmazta, hogy vissza kell térniük a részletes felújítási tervvel, ami nem történt meg, de elkezdték a munkálatokat” – nyilatkozta Ruge, aki szerint miután hétfőn leállították a munkálatokat, kedden elküldték a polgármesteri hivatalnak a bírságra vonatkozó jegyzőkönyvet. Az ellenőrök 5000 lejre bírságolták a városházát illegális beavatkozás miatt.
Az ellenőröknek sikerült ugyan megakadályozni a nagyobb bajt, de érkezésükig a munkásoknak már sikerült leverni a fajanszborítás egy részét, holott ebben eredeti elemek is voltak. A százéves díszítőelemek a váradi szecessziós paloták legértékesebb elemei, a műemlékvédelmi előírások szerint helyben kellett volna restaurálni őket. Helyszíni beszámolók szerint a munkásoknak ez meg sem fordulhatott a fejükben, különben nem dobták volna le a földre a csempét, melynek egy része darabokra tört.
Az erdeti csempék egy részét már leverték az épületről
Fotó: Ebihoreanul.ro
A városháza sajtóirodája ugyanis a sajtó érdeklődésére tagadta, hogy törvénytelenül látott volna hozzá a felújításhoz, melynek elvégzését 4,6 millió lej ellenében vállalta az Euras cég.
A Nagyvásártéren (Parcul 1 Decembrie) található Ullmann-palota azon kevés váradi műemlék épületek egyike, melynek évek óta húzódik a felújítása. A látványos, ám mára romos épület évtizedeken keresztül a helyi képzőművészek alkotóműhelyeinek is helyet adott, de ezeknek ki kellett költözni belőle.
A polgármesteri hivatal – mely országszerte mintának tekintett homlokzatfelújítási programja keretében a belvárosi szecessziós paloták nagy részét felújíttatta – többször is nekifutott a helyreállításának, de nem járt sikerrel. A most elkezdett munkálatok immár a harmadik próbálkozás.
Holott a homlokzatfelújítási program részeseként az állagfelmérési és tervezési szakaszt a polgármesteri hivatal állta volna, és résztulajdonosként a költségek rá eső részét is vállalta volna.
Az épület tetőzete hajókéményre emlékeztet
Fotó: Oradeainimagini.ro
A városházi illetékesek tavaly januárban újabb kísérletet tettek az Ullmann-palota felújítására, a polgármesteri hivatal akkori közleménye szerint az épület újra bekerült a homlokzatfelújítási programba, igaz, felújítására már csak 4,5 millió lejt szántak áfa nélkül.
A munkálatot – másik három belvárosi ingatlan felújítása mellett – meg is hirdette a közbeszerzési eljárások elektronikus adatbázisában, a kiírás szerint a négy épület felújítása kerül annyiba – áfa nélkül mintegy 7,2 millió lejbe –, amennyit a járvány előtt csak az Ullmann-palota restaurálására szántak.
Az Euras Kft. egyedüli ajánlattevő volt a munkálatra, alvállalkozói a Samgec Kft. és a Sesam Protect Kft. A beruházást a helyi költségvetésből finanszírozzák.
Az impozáns Nagyvásár téri ingatlan Löbl Ferenc tervei alapján épült 1913-ban, egyike a város értékes szecessziós épületeinek. Péter I. Zoltán nagyváradi helytörténész leírása szerint Ullmann Sándor váradi nagykereskedő 1911-ben vásárolta meg a Nagyvásár tér sarkán álló telket egy monumentális áruház építésére.
A befektető magánlakását, irodákat és a háromszintes, Kurländer-Ullmann áruházat is magában foglaló hatalmas ingatlant Löbl Ferenc, nagyváradi származású építész elképzelései alapján a Gersler, Megyeri, Szunyogh cég építette 1913-ban.
Földszintjét zöldeskék fajanszborítás fedi, ehhez igazodik a tetőzet hajókéményt imitáló felépítménye is. A világosabb burkolólappal fedett első emeletet levágott sarkú ablakok tagolják, a következő két szint egy-egy szimmetrikus traktusa bow-window formában kiemelkedik a falsíkból. Ezeket keskeny, egyenes lezárású ablakok tagolják.
A Menórát őrző oroszlánok
Fotó: Oradeainimagini.ro
A traktusok háromszögű oromzatban végződnek, a köztük levő falmezőt egyenes lezárású ablakok törik meg, a második emeleten kovácsoltvas párkányokkal. Az épület zárt belső udvart ölel, B kategóriás műemlék.
Az első kudarc után másodjára is nekifut az Ullmann-palota felújításának a nagyváradi önkormányzat. Az impozáns szecessziós ingatlant idén feleannyi pénzből restaurálnák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!