
Valós igény az autonómia. Szili Katalin fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar pártoknak legyenek közösen aktualizált módosító javaslatai a kulturális autonómiát is magába foglaló törvény tervezetéhez
Fotó: Gábos Albin
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott szombaton nyilatkozott az MTI-nek négynapos erdélyi, ezen belül háromnapos székelyföldi útja végén.
2018. október 27., 14:062018. október 27., 14:06
Elmondta, hogy az elmúlt napokban Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában vett részt pódiumbeszélgetéseken, rendezvényeken, és nemcsak politikusokkal, hanem nagyon sok politikán kívüli emberrel is beszélt.
– fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Azt is hozzátette: a fórumokon többen is felvetették: lehet, hogy aktualizálni kellene az autonómiatervezeteket.
Szili Katalin szerint az is javaslatként hangzott el, hogy míg az autonómia kérdése nyugvópontra kerül, más törvényi lehetőségeket is meg kell ragadni azért, hogy az erdélyi magyarság helyzete javuljon. A miniszterelnöki megbízott a jelenleg alkotmányossági felülvizsgálaton levő, kihirdetésre váró közigazgatási törvénykönyv adta lehetőségeket, valamint a román parlamentben 13 éve elakadt kisebbségi törvénytervezetet említette. Utóbbival kapcsolatban
Szili Katalin azt a tapasztalatát is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok figyelnek Budapestre, fontos számukra az, amit a magyar kormány az ország és a nemzet biztonsága érdekében tesz. Hozzátette: sokszor szóba került a migránskérdés is, amiben maximálisan támogatták Magyarország álláspontját.
A miniszterelnöki megbízott pénteken Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, szombaton pedig Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével találkozott.
Mint fogalmazott: együttműködésük „a természetes régióként való összekapaszkodást” teszi lehetővé. Hozzátette: megegyeztek abban hogy december elején a három megyeelnökkel azokról a regionális együttműködési lehetőségekről tárgyalnak, amelyek a magyarság helyben tartását, gazdasági gyarapodását, kulturális lehetőségeinek a bővítését eredményezik.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!