Szent István-szobor: ki a felelős?

Arról azonban, hogy pontosan melyik hatóság tiltotta meg a történelmi eredetihez hű ábrázolást, az érintett felek eltérően nyilatkoztak lapunknak. A művelődési minisztérium cáfolja, hogy csak a koronázási jelképek és arc nélkül engedélyezte volna a Szent István-szobor felállítását. Ludescher István megbízott polgármester szerint az alkotást készítő  szobrászművész a felelős, míg az alkotó, Kádár Károly kitart álláspontja mellett, hogy rendeletben tiltották meg neki a jelképek használatát.

Kelemen Hunor: médiabotrányt szítanak

„Ha valaki gyáva, igyon meg egy pohár hideg vizet és gondolkodjon, mielőtt médiabotrányt kelt” – jelentette ki a Krónika kérdésére Kelemen Hunor, a művelődési tárca vezetője, kifejtve, hogy a sajtóban napvilágot látott híresztelésekkel ellentétben a minisztérium nem adott ki sem esztétikai, sem egyéb okokra hivatkozva olyan rendelkezést, miszerint Nagybánya főterén csupán arctalanul és koronázási jelképek nélkül állítható fel a Szent István király alakját is tartalmazó dombormű. Mint arról beszámoltunk, Kádár Károly nagybányai szobrászművész korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a nagybányai Szent István-szobrot – művészeti-esztétikai okokra hivatkozva – csak arc és a koronázási jelképek nélkül hagyta jóvá a művelődési minisztérium. A szobrászművész úgy vélte, hogy a művelődési tárca állítólagos döntése mögött etnikai szempontok állnak, ugyanis szerinte a román sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek azt állítják, hogy a magyar jelképek sértik a románok önérzetét.

„Aki ilyet állít, hazudik, és minősíthetetlen az ügyhöz való hozzáállása” – szögezte le Kelemen Hunor, cáfolva a szobrászművész által mondottakat. Kifejtette, hogy a dombormű felállításának engedélyét még elődje írta alá, majd idézte az illetékes bizottság kedvező döntéséről szóló passzust, amelyben egyetlen ellenvetés volt, ez pedig az alkotás szélén lévő díszítőelemekre vonatkozott. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a nagybányai önkormányzat 2009-ben engedély nélkül vágott bele a dombormű felállításába, amelyért meglehetősen vaskos bírságot róttak ki rájuk, ez azonban az engedély nélkül zajló munkálatra vonatkozott, és nem másra. A miniszter egyébként úgy nyilatkozott, hogy 2010 márciusa óta – mióta elfoglalta vezetői tisztségét a művelődési tárca élén – senki nem fordult hozzá segítségért a Szent István-dombormű ügyében Nagybányáról, noha ezt megtehette volna akár a polgármester, akár az ügyben érintett szobrászművész.

Egymásra mutogatnak

Ludescher István megbízott nagybányai polgármester szerint  Kádár Károly szobrászművész állt elő a szobor jelenlegi tervével, azt követően, hogy a művelődési bizottság többször is visszautasította a dombormű korábbi terveit. A szobrászművész ugyanakkor kitart álláspontja mellett: a Krónikának tegnap elmondta, nem volt más választása, mert a 2009. január 16-i keltezésű kormányrendeletben egyértelműen megtiltották a szimbólumok használatát. Így Szent István arca azért maradt le az alkotásról, mert védőszentként szimbólumnak számít, amit így nem használhatott. Azon kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszter lapunknak nyilatkozva cáfolta, hogy a minisztérium nem tiltotta be a jelképek használatát, Kádár Károly meglepődött. Mint mondta, nem várta, hogy „még innen is támadás éri”, hiszen amikor a határozat született, még nem Kelemen Hunor volt a tárcavezető. A szobrászművész arra panaszkodott, hogy óriási politikai nyomás nehezedett rá a helyi önkormányzat és a minisztérium részéről. Elmesélte, először négy-öt éve érték támadások a román sajtó részéről, többek közt azt a kérdést tették fel neki, hogy mért akarja elmagyarosítani „Ştefan cel Marét”, azaz a 15. században uralkodott moldvai István fejedelmet.

A helyi román nyelvű tévéműsorban nemrég a Szent István-tornyot is Ştefan cel Mare-torony néven  emlegették. Kérdésünkre, hogy nem gondolkodott-e azon, hogy ebben a formában nem vállalja a dombormű elkészítését, a szobrászművész elmondta, már nem tudott visszakozni, hiszen kötötte a szerződés és az abban megszabott határidő. Az önkormányzat ráadásul így is késedelmi díjat rótt ki rá. Mint mondta, ő egyéves határidőre vállalta el a 80 négyzetméteres dombormű elkészítését, az önkormányzatnak azonban nincs joga pénzt követelni tőle, mert amellett, hogy nem szerezték be időben a művelődési tárca engedélyét, azt a rendelkezést is elmulasztották meghozni, amely alapján egyáltalán nekifoghatott volna a munkálatoknak. Az önkormányzat képviselői csak szóban közölték vele, hogy fogjon hozzá a munkához, ő meg jóhiszeműen belevágott. Hozzáfűzte, a nagybányai önkormányzat művelődési bizottsága ellenőrizte a munkálatokat, amelyeket el is fogadott. Az önkormányzat azonban végül 70 ezer lejes bírságot rótt ki a szobrászművészre a késés miatt, majd megígérték neki, hogy elengedik a bírságot. Végül azonban Kádár kénytelen volt pert indítani. Kérdésünkre, hogy ha megnyeri a pert, perel-e újra kártérítésért, a szobrászművész annyit válaszolt: nem, csak hagyják már békében dolgozni.