Szemetet szüreteltek

A szemétgyűjtési akció több mint tízezer személyt mozgatott meg a megyében, többségüket Kolozsváron. A takarítók között a Kolozsvári Universitatea sportklub kosárlabdázói és rögbisei is ott voltak. A gyerekek a városhoz közel eső területeket, a Bükk és Hója erdőt takarították ki, míg a felnőttek a nehezen megközelíthető szemetet gyűjtötték össze.

Körösfőy Sándor, a projekt megyei koordinátora elmondta, csak a könnyen felszedhető hulladékot sikerült összeszedniük, az építkezési törmeléket például kénytelenek voltak otthagyni. Úgy vélte, az akció jó alkalom volt arra, hogy a lakosok megmutassák: képesek összefogni és együtt tenni valamit az országért. Szilágy megyében 4300 személy takarított szombaton, míg Maros megyében 2500 lakos vett részt az akcióban.

Bár Kovászna megye az ország egyik legtisztább térsége, ráfért a takarítás. Itt Szemétszüret néven futott az akció, több mint 2500 önkéntes vett részt benne, akik több mint kétezer zsák hulladékot gyűjtöttek össze. A Sepsiszentgyörgy melletti Árkos első látásra takaros, tiszta település, mégis a félreeső helyeken, a dús aljnövényzetű dombokon, a nehezen megközelíthető patakmederben rengeteg szemét gyűlt össze.

A megyeszékhely és Árkos közötti mintegy öt kilométeres út mentén a Mikes Kelemen Főgimnázium diákjai szedték össze a szemetet, a falu utcáit a helyi általános iskola diákjai takarították ki, míg a falut átszelő Árkos-patak medrét a városból kiköltözött családokat tömörítő Árkosi Fészekrakók Egyesület.

Első látásra úgy tűnt, csak néhány pillepalackot és csokispapírt kell kihalászni a patakból, azonban a parton levő fák és sűrű növényzet rejtekében, gondosan álcázva rengeteg hulladék bukkant elő. Az eldobott cipőket belepte a moha, a jókora mészdarab teljesen összeszáradt, az ócska táskába beköltöttek a nyüvek, a régi rádió darabjaira hullott szét, a lyukas lábast szétmarta a rozsda.

A patak mellől zsákszámra kerültek elő a pillepalackok, a borosüvegek, építkezési törmelékek, dróttekercsek, ablaküvegdarabok. A „fészekrakókat” a gyerekeik is elkísérték, a felnőttek abban bíztak, hogy az akció egyik legfontosabb hozadéka az lesz, hogy gyerekeik nem fognak szemetelni. A szemétszedést sok kételkedő és magyarázkodó kísérte.

Volt, aki szerint felesleges a felhajtás, hiszen néhány nap múlva úgyis visszadobálják majd a hulladékot. Mások azt magyarázták, hogy régen nem szemetel senki, de a régi hulladékot ideje volt összegyűjteni. A diákok jókedvűen, lelkesen szedték a szemetet, ám sok felnőtt bírálta a szervezőket, amiért a kiskorúakat munkára fogták, ennek ellenére a soraikból senki nem állt be segíteni. 

Az akció eredményes volt, hiszen három óra alatt az utak széléről és a patak medréből hetven zsák szemetet sikerült összeszedni. Az önkéntesek azt állítják, még legalább ennyi maradt, hiszen például az átereszek, hidak alatt nagy mennyiségű hulladékot találtak, amit csak gépi erővel lehetne kikotorni. Azáltal, hogy a falusi szemétlerakókat felszámolták, elszaporodtak az illegális szemétkupacok, azért, hogy a szállításért ne kelljen fizetni, sokan az erdőbe, patakmedrekbe ürítik a szemetet.