A szatmári Lépésház jelenleg ukrajnai menekülteket is kiszolgál (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Borókagyökér Egyesület
A február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború első napjától fogva Szatmár-szerte különböző akciókat indítottak a szomszédos országból elmenekülők megsegítése, befogadása érdekében. A szállást biztosítók között volt Szejke Judit is, a szatmárnémeti Borókagyökér Egyesület vezetője, aki a tanyájukra érkezett menekültek mindennapjairól, megsegítésükről beszélt a Krónikának.
2022. április 02., 16:402022. április 02., 16:40
A Borókagyökér Egyesületnek sikerült nemrég befejeznie a 40 férőhelyes, úgynevezett Lépés szállást, amelynek köszönhetően már nemcsak kézműves foglalkozásokat tudnak szervezni a Lépésházban, hanem el is tudják szállásolni a vendégeket. Az épület azonban saját programok megszervezése helyett most az Ukrajnából érkezőknek biztosít menedéket. Néhányan csak egy éjszakát töltenek ott, mások hetek óta a szálláson vannak.
„Több mint háromszázan szálltak meg eddig nálunk. Nem nagy szám, ha az itt levő 20 személy mellé még 27 érkezik. Ilyenkor összetoljuk az ágyakat, matracokat hozunk, hogy mindenkinek legyen alvóhelye.
– ismetette Szejke Judit. Arról is beszélt lapunknak, hogy volt már olyan család, amely Frankfurtból tért vissza hozzájuk, mert olyan menekültszállóra kerültek, ahol nagyon rosszak voltak a körülmények. Hiányzott az ajtó, a folyosón járkáló emberek beláttak a szobába, kosz volt, penész. Két nap után visszatértek a Szejke-tanyára. Ők Kolozsváron, Temesváron vagy Lengyelországban szeretnének letelepedni.
Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
A Borókagyökér Egyesület vezetője azt is tudatta, hogy sok panasz is érkezik a menekültekre, nekik is meggyűlt a bajuk egyesekkel. A rászorulók számára a Lépésház melletti dobozokban tárolják a szükséges tisztálkodási eszközöket és tartós élelmiszereket.
„Egyedül nehéz lenne segítséget nyújtani. Nagyon értékelem és jól esik, hogy együtt dolgozunk a szatmári Caritas szervezettel és a Máltai Szeretetszolgálattal, amelyektől alapanyagokat kapunk, amiből a menekültek főznek maguknak, mert mi nem ismerjük a tájegységükön használt ízesítést” – fogalmazott Szejke Judit. Hozzátette: számukra a legnehezebb meghallgatni a menekültek történeteit, hallani azokat a híreket, melyek sokszor az ellenkezői annak, amit a médiában elhangzanak.
– fogalmazott az egyesület vezetője. Több személy imádkozott, hogy még egyszer láthassa a házát vagy tömbházát, amit rá pár percre szétbombáztak. Az egyik menekült elmondása szerint lakása be volt kamerázva és végignézte, ahogy az ukrán katonaság tagjai szétrongálják az épületet, melyből az orosz ellenfélre lőttek, azok pedig viszonozták.
Egy másik ukrajnai elmesélte, hogyan menekültek Harkivból: sokan szálltak kocsiba, hogy elhagyják a várost. Az utat eltorlaszolták előttük, és mivel a kocsik nagy sebességgel haladtak, nekimentek a torlasznak és rengetegen meghaltak. Ők is balesetet szenvedtek. Kiszálltak a kocsiból és felültek egy buszra, ami szintén balesetezett. Ezután gyalog menekültek tovább.
Azok a férfiak, akik át tudtak jönni, nagyon gazdagok vagy van külföldi állampolgárságuk. „Akinek van pénze, átjön, akinek nincs, az nem jön” – érzékeltette Szejke Judit. A menekültek arról is meséltek, hogy az agyonzsúfolt vasútállomásról eljutottak az első megállóig, ahol leszállították őket. Különválasztották a férfiakat a családjaiktól. A nők és gyerekek visszaülhettek, a férfiakat visszavitték a háborúba.
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nagyon sok a személyes tragédia” – jelentette ki a szatmári egyesületi vezető. „Többen átsírták az éjszakát a Lépésházban. Volt egy nyolcvanéves bácsi, akinek a lánya Lengyelországban él. A bácsi nem értette, hova került és miért. Ült az autóban és kérte, hogy mondják meg neki, hova viszik. Akkor nyugodott meg, amikor felhívták a lányát, aki elmagyarázta neki, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kocsijában van, ami elviszi hozzá. A bácsi szeme kísérni fog, ameddig élek” – emlékezett vissza Szejke Judit.
A Lépésházban elszállásolt nők főznek, takarítanak, rendezik a gyerekeket. A férfiak is besegítenek, amikor nem a telefonon követik a híreket. A Szejke-tanyán hetente két alkalommal néptáncoktatás folyik és kézműves foglalkozásokat is szerveznek. A házigazdák igyekeznek bevonni a menekülteket is ezekbe a programokba.
– mondta a Borókagyökér Egyesület vezetője. Arról is beszélt, hogy a Lépésházban megszállt menekültek nagy része az amerikai és az ukrán hatóságokat egyaránt szapulja, kevesen gondolják úgy, hogy csak az oroszok lennének hibásak a történtekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!