Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a sáromberki AgroMania kiállításon az új pályázati lehetőségekről beszél a gazdáknak
Fotó: Gálna Zoltán
Egy hónap áll a székelyföldi gazdák rendelkezésére, hogy benyújtsák mezőgazdasággal kapcsolatos pályázataikat a magyar kormányzati forrásokból működő Pro Economica Alapítványhoz. A mezőségi igénylések tapasztalatait felhasználva az új kiírásokat több területen is módosították. Kozma Mónika, az alapítvány vezetője szerint a Székelyföldön az elsődleges cél a mezőgazdasági termelés integrálása gazdák és feldolgozók között.
2019. május 24., 09:502019. május 24., 09:50
2019. május 24., 10:162019. május 24., 10:16
Közzétette a székelyföldi gazdák számára új pályázati kiírását a Pro Economica Alapítvány. A székelyföldi gazdaságfejlesztési program keretében
A mezőségi gazdaságfejlesztési program korábbi kiírásaihoz képest a mostani székelyföldi pályázati csomagból az alapítvány törölte a földek betáblázására fordítható támogatást. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: a telekelés keserű tapasztalatnak bizonyult, mert hiába adtak rá pénzt a gazdáknak: a szomorú valóság az, hogy ezt a műveletet Romániában adminisztrációs akadályok miatt másfél év alatt sem lehet megvalósítani.
A Marosvásárhelyen bejegyzett alapítvány a 2017 októberében meghirdetett kis összegű maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program óta eltelt bő másfél esztendőben több mindent áthangolt, ugyanis útközben kiderült, mit kell változatlanul hagyni, illetve min kell változtatni.
Az új szerződések kikötik, hogy a pályázó a rendelkezésére álló termőföld nagyságának függvényében mekkora traktort és egyéb mezőgazdasági felszerelést vásárolhat magyar állami támogatásból. Erre azért volt szükség – magyarázza Kozma Mónika –, mert a korábbi mezőségi pályázatokon sok gazda nem reális szükséglete alapján döntött, hanem aszerint, hogy az ismerőse vagy a szomszédja éppen mire pályázott.
„Ezúttal már jól látszik a Mezőségen belül a különböző vidékek szükséglete. Sokan vásárolnak tenyészállatot, máshol, például Magyardécsében és környékén – ahol a gyümölcstermesztés a hagyományos tevékenység – az ehhez szükséges eszközök beszerzésére van igény. Látszik, hogy a gazdák tájékozottabbak, jobban tudják, mire van szükségük, ezért körültekintőbben pályáztak” – foglalja össze friss tapasztalatait az alapítvány vezetője.
A székelyföldi gazdák számára kiírt új pályázat még inkább tükrözi a különböző tájegységek valós szükségleteit. Tavaly decemberben a tömbmagyar régió vállalkozói számára meghirdetett nagy összegű pályázat arról szólt, hogy olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogasson, amelyek a tej- vagy húsfeldolgozásban, illetve más ágazatokban felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.
A székelyföldi nagy pályázatok nyerteseit körülbelül két héten belül hozza nyilvánosságra az alapítvány. Kozma Mónika szerint hosszú volt a hiánypótlási folyamat. Az ünnepnapok miatt rövidebb decemberben feszes volt a leadási határidő, így a cégeknek utólag kellett pótolniuk a hiányzó iratokat, igazolásokat, ami kitolta a pályázatokat bevizsgáló szakértők munkáját is.
Most végzik az utolsó simításokat és számításokat a nagy összegű pályázatok nyerteseinek meghirdetése előtt, így ezek ismeretében a három székelyföldi megye valamennyi tájegységében pontosan kiderül, hol, mit és milyen körülmények között tud majd jó eséllyel termelni és értékesíteni a gazda. A kistermelők számára megjelent pályázati kiírás eleve előnyt teremt ama gazdák számára, akik valamilyen mezőgazdasági szövetkezetnek a tagjai, vagy egy feldolgozóvállalat integrációjában vesznek részt.
Virágkertész a mezőgazdasági kiállításon. A gazdák szerteágazó mezőgazdasági tevékenységre pályázhatnak
Fotó: Gálna Zoltán
A nagy pályázók számára elkülönített 50 millió eurós keret fölött megmaradt 30 millió eurót ezúttal a pályázó gazdák között osztják ki. Kozma Mónika lapunknak elmondta: idén azért mondtak le a székelyföldi kis- és középvállalkozóknak szóló, fejlesztést elősegítő pályázati kiírásról, hogy az összegek ne forgácsolódjanak szét, így nagyobb hatékonysággal induljon el a gazdák és az integrátori szerepkört felvállaló feldolgozó üzemek együttműködése.
Kérdésünkre, hogy ki ellenőrzi, illetve ki hangolja össze az integrátori munkát gazdák és feldolgozók között, Kozma szerint a Pro Economica Alapítvány az előkészítői és a partneri szerepet vállalja. A marosvásárhelyi alapítvány ma már egyféle gazdasági platformként működik Erdélyben, ahova nemcsak a budapesti agrárminisztériumból, a Magyar Agrárkamarától, illetve a falugazdász-hálózattól jönnek be az információk, hanem az RMDSZ-en keresztül a bukaresti intézményektől is. A gazdákkal fenntartott kapcsolatban az agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdászokon kívül részt vesznek a székelyföldi gazdaszervezetek is.
„Nagyon sokat segítenek a gazdaszervezetek.
– foglalja össze a mezőgazdasági civil szervezetekkel fenntartott gyümölcsöző viszonyukat Kozma Mónika.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a múlt hétvégén a Maros megyei Sáromberkén rendezett AgroMania kiállításon jelentette be, hogy a következő években a gazdaságfejlesztési programot kiterjesztik egész Erdélyre. A magyar kormány által 2016-ban Erdély teljes területére kigondolt gazdaságfejlesztési stratégia alapját a Kós Károly-terv képezte, amely mind a 16 megyére kiterjesztené a pályázati lehetőségeket. Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy
A Pro Economica Alapítvány vezetője különben úgy véli, mára lecsengett a román állami részéről az indulás idején tapasztalt bizalmatlanság. A két ország között született egyezség alapján Kozma szerint a bukaresti hatóságok megértették, hogy a beáramló magyarországi támogatás a romániai cégeknél csapódik le profitként, továbbá hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez.
„A román állami szervek részéről nem tapasztalok semmiféle akadályt. Mostanra a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA), de a többi román állami intézmény részéről is megkapunk mindenfajta segítséget. Ma már teljesen gördülékenyen zajlik Erdélyben a magyar gazdaságfejlesztési program” – mondta lapunknak Kozma Mónika.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!