Szécseny: kampányrendezés?

Drága törvényesség
Bachner István csíkszeredai kórházigazgató, a szécsenyi ház- és telektulajdonosok képviselője csütörtökön Ráduly Róbert polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte: a több mint 200 szécsenyi háztulajdonosból mindössze harminc rendelkezik építési engedéllyel. „A lakószövetségi társulások egyetértenek abban, hogy az övezetrendezési tervet el kell készíteni, és ezt a tulajdonosok több mint fele is osztja” – tájékoztatott Bachner. A polgármester szerint az övezetrendezési terv elkészülte után valamennyi tulajdonosnak külön kell igényelnie az építési engedélyt. Ha a már kész ház minden szempontból megfelel az elvárásoknak, az igénylő megkapja az engedélyt, ellenkező esetben azonban módosításokat kell végeznie, szögezte le Ráduly. Az övezetrendezési tervnek tartalmaznia kell a teljes úthálózat, az infrastruktúrafejlesztés, a hulladékgyűjtő, valamint egy játszótér kialakításának tervét, s a projektben szerepelnie kell a földek tulajdonjogi státusának is.
A dokumentum elkészíttetése előreláthatólag 100–200 ezer lejbe kerül majd, az összegnek csak mintegy felét állják a városi költségvetésből, a többi az ingatlantulajdonosokat terheli. Ráduly szerint az is kérdéses, hogy a hétvégi házak építésére alkalmas övezet marad-e Szécseny, mivel a városvezetés tudomása szerint akad olyan háztulajdonos, aki állandó lakhelyül választaná az övezetet. Erre a helyzetre is a rendezési terv kínál majd megoldást. Ha azonban a zóna megmarad hétvégi házaknak fenntartott övezetnek, senki nem kérheti, hogy személyi igazolványában ez a cím szerepeljen állandó lakhelyként.

Minden út az úthoz vezet
„Nem célunk házakat bontani, de be kell tartani a törvényt. Az építkezési jogszabályok nem elég szigorúak, ezért történhetett meg, hogy engedély nélkül épültek házak Szécsenyben. Több ízben róttunk ki bírságot is a törvénytelen építkezések miatt” – jelentette ki Ráduly Róbert, aki szerint a költségek miatt a tulajdonosoknak nem sürgős házaik törvényesítése, és nagy részük adót sem fizet tulajdona után. Az elöljáró azt is problémának tartja, hogy még mindig vannak olyan tulajdonosok, akik úgy adnak el ottani területeket, hogy nem tájékoztatják a vevőt az építési tilalomról. Az önkormányzat egy 2006. februári határozatban tiltotta be az építkezési és törvényesítési engedélyek kibocsátását. A tilalom mindaddig tart, míg el nem készül az övezetrendezési terv.
Mindezek ellenére korántsem biztos, hogy az övezetrendezési terv még az idén elkészül. „A lakószövetségek a közeljövőben javaslatot készítenek a villanyvezeték, illetve víz- és csatornahálózat kiépítésére, az út jogi helyzetének rendezése pedig a város feladata lesz” – fejtette ki Bachner. Szerinte pozitív irányba befolyásolná a szécsenyi háztulajdonosok hozzáállását, ha az önkormányzat mielőbb használhatóvá tenné az utat, amely a csíkszeredai kórházigazgató szerint olyan állapotban van, hogy „egy kisebb autó el is tűnhet egy-egy gödörben.” A Szécsenybe vezető erdei utat viszont még nem vette át a városvezetés az állami erdészettől. Ráduly szerint külön probléma az út karbantartása, mivel a fakitermelés miatt megnőtt a tengelyterhelés, a tönkrement utat így alapjaitól kell újraépíteni, vagy korlátozni kell a terhelést.

Egy szécsenyi lakos kálváriája
Zudor Ferenc szécsenyi háztulajdonos a Szécseny Egyesület vezetőjeként korábban több alkalommal is folyamodott a hivatalos szervekhez a helyzet rendezését sürgetve. Ennek következtében az építkezési szakhatóság ellenőrzést tartott, és megállapította, hogy a korábbi önkormányzat idején elfogadott övezeti rendezési terv nem felel meg a törvényes előírásoknak, ezért érvénytelenítették egy megfelelő övezeti rendezési terv elkészüléséig. Zudor – aki maga is indulni készül demokrata-liberális színekben a csíkszeredai polgármester-választáson – a polgármester kampányfogását véli felfedezni a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzottak mögött. „Mivel a szécsenyi házamon kívül sehol nincs állandó lakhelyem, 2005-ben kértem a helyi tanácstól, bocsássanak ki építési engedélyt. 1996 óta fizetem az adót a telek és a ház után, tehát jogosnak tartottam, hogy ha már adót fizetek, hivatalos iratokban is létezzen a házam. Miután a törvény által megszabott 30 napon belül nem kaptam választ, személyesen érdeklődtem. Azt a választ kaptam, hogy fizessem ki az adót öt évre visszamenőleg. Megtettem, de így sem kaptam meg az építési engedélyt” – idézte fel Zudor.
Ezt követően a telekkönyvi hivatalhoz fordult, hogy jegyezzék be az ingatlant, amely után évek óta adót fizet, ám amikor a polgármester erről értesült, beperelte őt, s az ingatlan telekkönyvből való törlését kérte. A csíkszeredai bíróság első és másodfokú döntése után a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróság is Zudornak adott igazat, aki ennek ellenére azóta sem jutott építési engedélyhez. A szécsenyi háztulajdonos Traian Băsescuhoz fordult, levélben ismertetve a helyzetet. Az államelnök válaszában igazat adott Zudornak, s a levél alapján végül kiállították a Szécsenybe szóló személyi igazolványt Zudor Ferenc nevére.

Útjavítás feltételekkel
A Szécseny Egyesület vezetőjeként Zudor 2004. szeptember 22-én rukkolt elő először az útrehabilitálás projektjével. A bukaresti műszaki egyetem híd- és útügyi szakának hallgatói készítették el az útjavítás tervét, s egy civil szervezet közbenjárásával vissza nem térítendő támogatást is szereztek a munkálatokra. „A tervet iktattuk a polgármesteri hivatalban. Amikor a tanszékvezetővel felkerestük Szőke Domokos alpolgármestert, hogy engedélyezze a munkálatokat, az elöljáró azt válaszolta, csak akkor, ha hozzájárulunk a Székelyudvarhely felé vezető út vasúti felüljárójának javítási munkálataihoz is. A tanszékvezető erre azt mondta, mindehhez külön terv szükséges, ám vállalta, hogy besegít a projekt elkészítésébe” – ecsetelte Zudor. Hozzátette: a tervnek azóta nyoma veszett a polgármesteri hivatalban, ám ő rendelkezik az önkormányzat pecsétjével ellátott másodpéldánnyal.
Szőke Domokos alpolgármester enyhe csúsztatásnak nevezte Zudor Ferenc kijelentését. Az útjavítási terv kapcsán megjegyezte, valóban tárgyaltak erről is. „Hangsúlyoztam: az adófizetők pénzét úgy kell elkölteni, hogy minél több haszonélvezője legyen. Példaként azt hoztam fel, hogy előbb a felüljárót kell rehabilitálni. Azon ugyanis többen járnak, mint a szécsenyi úton, ráadásul a Szécseny felé tartóknak is át kell ezen haladniuk” – fejtette ki Szőke. Felvetésünkre, hogy Zudor egy civil szervezet által megszerzett összegből kívánta volna finanszírozni a munkálatokat, az alpolgármester megjegyezte, semmiféle konkrét bizonyíték nem volt arra, hogy az összeg valóban a rendelkezésére állna. Az út önkormányzati használatba vételének kérdésében így fogalmazott: „Csak akkor vesszük át az útszakaszt, ha azok is beszállnak a javítási munkálatokba, akik tönkretették azt.” A tervezet eltűnésére vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt, nincs már a hivatalban, ám ellenőrzi, valóban eltűnt-e.

Szécsenyiek felháborodása
„Zudornak van igaza, a polgármester ferdít. Nem igaz, hogy a szakhatóság kéri az új tervet, a szécsenyi tulajdonosok 99 százaléka pedig igenis fizet adót, mégsem javítják meg az utat – erősítette meg Zudor álláspontját egy szécsenyi háztulajdonos is, nyomdafestéket nem tűrő, a polgármestert minősítő szavakkal színezve mondókáját. – A mostani lépése is csak kampányfogás.” A nevét elhallgató férfi szerencsésnek mondhatja magát, ugyanis rendelkezik engedéllyel, de nem hiszi, hogy a szécsenyiek fizetni fognak a terv elkészítéséért.
Egy másik szécsenyi lakos is úgy véli: nem fogják vállalni a szécsenyiek, a fejét csóválja, mikor meghallja, mennyibe kerülne a terv elkészítése. „Amúgy is nagyon fel vannak háborodva, mert azóta nem kapnak engedélyt, mióta Ráduly a polgármester. Ha bementünk valamilyen kéréssel, szóba sem akart állni, mikor meghallotta, hogy Szécsenyről van szó, iktassuk a kérést, mondta, aztán várhattunk a jóváhagyásra” – magyarázza. Neki szintén van építési engedélye, de módosításokra volt szükség, meg kellett hosszabbítani az engedélyt, így csak telekadót fizet. „Az itteniek legalább telekadót fizetnek, a házukra is kifizetnék az illetéket, de a rendezetlen helyzet miatt igazából maguk sem tudják igazán, mire fizessenek” – mondja. Hozzáteszi: az út állapota jelent nagy problémát, véleményük szerint az önkormányzatnak kellene javíttatnia, hisz útadót is fizetnek. „Az eddigi kisebb javításokra a szécsenyiek gyűjtöttek pénzt. Az út a fakitermelés miatt került ilyen állapotba, de a kitermelők is fizetnek a szállított fa köbmétere után 6 lejt, amiből szintén jutna karbantartásra, mert naponta sokautónyi fát szállítanak” – magyarázza.

Bálint Eszter, Székely Zita