
2013. január 11., 06:402013. január 11., 06:40
A prefektúra, a polgármesteri hivatal, a rendőrség és a megyei műemlékvédelmi hatóság vezetői a héten ültek össze, a találkozón pedig leszögezték, hogy muszáj megoldást találniuk a problémára, méghozzá sürgősen.
Lapunk érdeklődésére George Vulturescu, a megyei műemlékvédelmi hatóság vezetője elmondta: rettenetes állapotban van a magyar szecesszió remekének számító ingatlan, melyen felújítás címszó alatt elkezdtek dolgozni, két éve viszont abbahagyták a munkát. Beázik a tető, kivették a nyílászárókat, így élt meg két telet az épület, ami rengeteget rontott eleve rossznak számító állagán.
Kifejtette: még ha a hatóságok tudnának is anyagi fedezetet biztosítani a szükséges állagmegőrzési munkálatokra, az ügy igen komoly jogi problémákat vet fel. Az igazgató elmondta, nem az ő tiszte ennek intézése, azonban úgy véli, nem lesz könnyű dolguk bejutni a pár éve privatizált épületbe, mivel az magántulajdonban van. Úgy hírlik továbbá, hogy a cég, melynek leltárában szerepel, csődbe ment, így az sem kizárt, hogy büntetőjogi eljárás is nehezíti majd a dolgukat. A hatóságok egyébként hétfőn 11 órára hirdettek egy újabb gyűlést a prefektúrára ez ügyben, melyre – mint elmondták – „remélik, hogy eljön a tulajdonos vagy valaki az ő képviseletében”, kötelezni ugyanis nem tudják, hogy megjelenjen.
Amint arról beszámoltunk, az 1902-ben átadott szatmárnémeti Pannónia Szállót a rendszerváltás után a kommunizmus alatt benne működő megyei turisztikai vállalat munkatársai privatizálták, majd eladták Vasile Ţânţaş vállalkozónak, ő kezdte el a balul végződött felújítási munkálatokat. Az ingatlan privatizálását egyébként sokan kifogásolták, az épületet ugyanis közpénzből húzták fel, így többek véleménye szerint nem magánkézbe, hanem a városi önkormányzat tulajdonába kellett volna kerülnie.
A Pannónia jelenlegi tulajdonosa egyébként négycsillagos szállodát kívánt volna kialakítani a főtéri műemlék épületben, melynek költségei az előzetes számítások szerint elérték volna a tízmillió eurót.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.