Számos üres hely várja a diákokat az erdélyi szakiskolákban

Erdély-szerte számos szakiskolában bizonytalan, hogy megalakulhatnak-e a tervezett kilencedik osztályok, mivel az első számítógépes leosztás után úgy tűnik, nincs meg a minimális diáklétszám. A második elosztásra július 16-án, csütörtökön kerül sor, az illetékesek azonban ebben sem bíznak; inkább a bukókra számítanak, akik az őszi pótfelvételi után kénytelenek lesznek beérni a szakiskolai helyekkel. Az erdélyi megyékben egyébként beteltek a magyar tannyelvű kilencedik osztályok, csupán néhány diák nem jutott helyhez, akik a jelentkezési lap kitöltésekor nem jelöltek be elegendő opciót. Őket a küszöbönálló második elosztás alkalmával sorolják be valamelyik osztályba.

Egyetlen szakiskolai osztály Szatmárban

Szatmár megyében idén létszámhiány miatt csupán egyetlen vidéki szakiskolában, Lázáriban indítottak 9. osztályt – közölte a Krónikával Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes. „A minisztérium 20 fősnél alacsonyabb létszámú osztályokat nem engedélyez, így aluljelentkezés miatt a legtöbb tanintézetben nem indulhat szakiskolai képzés. A még működő lázári iskolában is csupán 15-en jelentkeztek a 28 meghirdetett helyre, de reméljük, ősszel meglesz az induláshoz szükséges létszám” – mondta Kónya.

A főtanfelügyelő-helyettes szerint, bár a magáncégek megjelenésével nőtt a kereslet a szakemberek iránt, napjainkban egyre kevesebben tanulnak szakmát. A munkaügyi hivatal legfrissebb adatai szerint Szatmár megyében közel 200 szabad munkahely van a textil- és bőrdíszműiparban, ennek ellenére az ehhez szükséges képesítést biztosító iskolák tanulóhiánnyal küzdenek. „Szerintem a tanárok és a szülők nem világosítják fel kellőképpen a gyerekeket, hogy milyen szakmát érdemes manapság tanulni, ezért maradnak üresen a szakiskolák padjai” – véli Kónya.

Túl „nehezek” a keresett szakmák

Ezzel szemben Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő úgy gondolja, nehéz összeegyeztetni a beiskolázási tervet a munkaerőpiac elvárásaival. Mint mondta, Kovászna megyében a legtöbb állást a készruhagyártásban és az építkezésben ajánlják, a gyerekek azonban nem szívesen iratkoznak be ilyen profilú szakiskolába. A főtanfelügyelő szerint a gazdasági válság ellenére havonta legalább ötven állást kínálnak a megyében található készruhagyárak. A „Nadrág-völgynek” is nevezett Háromszéken tucatnyi ilyen üzem működik, a többségük lohn-rendszerben.

Évekkel ezelőtt a háromszékiek attól tartottak, hogy a vállalkozások olcsó munkaerőt keresve keletebbre költöznek. A gyárak maradtak, de a szabó-varró szakma nem lett népszerűbb. Ugyanez tapasztalható az építkezés terén is: az ágazatban működő vállalkozók többsége kénytelen szakképzetlenekkel dolgoztatni. A hozzáértő szakembert jól megfizetik, ennek ellenére, amikor a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolacsoportban két építészeti profilú osztályt indítottak, mindössze két-három gyerek jelentkezett.

Keresztély Irma szerint általában a szülők nem engedik gyerekeiket ilyen profilú osztályba, mivel mindkettőt nehéz szakmának tartják. Ugyanakkor nem akarnak olyan képesítést gyereküknek, amellyel szerintük megpecsételik a sorsát, és túl nehéz pályára ítélik, mondta a szakember.

Németország a követendő példa

A főtanfelügyelő arról is beszámolt, hogy erőltetve tartják fenn a 60–40 százalékos arányt a gimnáziumokban és a szakiskolákban jóváhagyott osztályok között. Ha ez nem lenne, minden diák az elméleti oktatást választaná, holott a társadalmat nem az akadémikusok, hanem a jó szakemberek tartják fenn, vélte a pedagógus. Romániában az oktatási minisztériumtól várják, hogy megoldja a fiatal szakemberek képzését, ezzel szemben Németországban a munkaügyi, az oktatási és a pénzügyminisztérium közösen kezeli ezt a kérdést, magyarázta.

Itt a cégek vállalják a fiatalok gyakorlati oktatásának megszervezését, az inasok pedig némi fizetést kapnak az államtól, így önállósodni tudnak, ismertette az ottani viszonyokat Keresztély Irma. A szakember szerint nyugati mintára itthon is be kellene vezetni, hogy a vállalkozók, az iskolák és a diákok partneri szerződéseket kössenek. A megállapodás értelmében az inas heti három napon egy cégnél gyakorlatban tanulja a mesterséget, két napig az iskolában elméleti oktatásban részesül. A tanulmány befejezése után nagy a valószínűsége annak, hogy a cég alkalmazza a képzett, betanult szakembert. Azonban ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az államnak támogatnia kellene a programba bekapcsolódó kis- és középvállalkozókat, figyelmeztetett Keresztély.

Kovászna megyében idén a 13. osztály elvégzése után 391 végzős szerezte meg a technikusi és egyben érettségi oklevelet. Öt éve közel ezren kezdték el a szakiskolát, az utolsó szintig azonban csak egyharmaduk jutott el, a többiek megelégedtek tíz vagy tizenegy osztállyal. A teljes képzést elvégzők többek között állategészségügyi, gasztronómiai, kereskedelmi, szállítási, rendezvényszervezői, elektrotechnikai és textilipari ágazatokban szereztek oklevelet.

Bukott diákokra várnak

Háromszéken egyébként a beiskolázási tervben jóváhagyott 71 kilencedik osztály közül 9 nem alakult meg a felvételi első szakasza után. A négy magyar és az öt román tannyelvű osztály egyelőre azért nem jöhetett létre, mert nincs meg a törvény által előírt minimális létszám – közölte Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint mondta, még van remény arra, hogy ősztől ezek az osztályok is beindulnak, ugyanis a megyében 170 nyolcadik osztályt végzett gyerek bukott meg és kénytelen pótvizsgázni. Ezek hat osztályt tudnának benépesíteni, velük kiegészülve megalakulhat a beiskolázási tervben jóváhagyott valamennyi kilencedik osztály, magyarázta a főtanfelügyelő.

Mint ismeretes, az oktatási minisztérium a nyolcadikos diákok létszáma alapján határozta meg a létesülő kilencedik osztályok számát. Keresztély Irma korábban hangsúlyozta, a módszer miatt hátrányos helyzetbe kerülnek azok a megyék, ahol két nyelven folyik az oktatás. Háromszéken vannak olyan kisvárosok, ahol kevés román diák iratkozott be kilencedik osztályba, de számukra is lehetőséget kell biztosítani, hogy lakhelyükhöz közel, anyanyelvükön tanuljanak tovább. Így kénytelenek csökkentett létszámú osztályokat kialakítani számukra, miközben a neves magyar gimnáziumokban minden évben túljelentkezés van.

A júniusi felvételi után Háromszéken mindössze három gyereket nem osztottak be kilencedik osztályba, ők csupán néhány opciót tüntettek fel a jelentkezési lapon. A második elosztásra július 16-án, csütörtökön kerül sor, ekkor a különleges helyzetben levő diákok is jelentkezhetnek. Például egy ikerpár, akiket első alkalommal más-más osztályba soroltak, de joguk van ugyanabban tanulni. A háromszéki diákok körében nincs nagy migráció: 44-en folytatják középiskolai tanulmányaikat más megyében, ugyanakkor 45, más megyéből érkezett tanuló iratkozott be valamelyik Kovászna megyei kilencedik osztályba.

Csökkent a Magyarországon tanulók száma

Csökken a tanulmányi kivándorlás Szatmár megyében is, míg az előző években tucatjával mentek Magyarországra tanulni a diákok, jelenleg a határ menti megyében egyre kevesebben íratják be csemetéiket a közeli határon túli kisvárosok középiskoláiba. „Mióta megszüntették a képességvizsgát, nagyon kevés szatmári diák tanul Magyarországon. Többnyire csak azok, akiknek a családja is átköltözik” – mesélte Kónya Árpád főtanfelügyelő-helyettes.
Szatmár megyében a felvételi első szakasza után a számítógépes rendszernek sikerült mindenkit beosztania kilencedik osztályba, mondta Kónya.

A megyében 3880 diák végezte el idén a 8. osztályt, mintegy ezer magyar anyanyelvű. Kilencediktől 3920 hely állt a végzősök rendelkezésére, amelyből nem egészen ezret magyar tannyelvű iskolában hirdettek meg. A magyar gimnáziumok nagy részében beteltek a helyek, így csak a szakközépiskolákban lesz őszi felvételi. „A megmaradt helyeket valószínűleg betöltik az eddig be nem iratkozottak, vagy azok, akik csak az őszi pótvizsgák után felvételizhetnek” – mondta Kónya, aki szerint ősszel mintegy száz új diákra számítanak.

Biztosítják a magyar osztályok indulását

A Bihar megyei tanintézetekben mind a román, mind a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban nagyjából beteltek a helyek – tudtuk meg Elisabeta Roşu tanfelügyelőtől. „Egyedül azokban a szakiskolákban van aluljelentkezés, amelyek középiskolává alakultak, így a művészetiben is” – mondta a szakember. A magyar tannyelvű osztályok közül egyedül a nagyszalontai szakiskolában akad példa rá, hogy a kevés jelentkező miatt, megtörténhet, nem indul ősztől kilencedik osztály. Bihar megyében 35 magyar tannyelvű kilencedik osztály indul ősztől, összesen 881 hellyel.

Előfordulhat, hogy az egyelőre kevés diákkal rendelkező kilencedik osztályok is működőképesek lesznek, hiszen még 63 fiatal nem kapott helyet a számítógépes elosztás után, ők a visszaosztásra várnak, illetve az osztályismétlők is növelhetik a létszámot. A tanfelügyelő arról is biztosított, hogy azokban a tanintézetekben, amelyekben – a körzetben egyedüliként – indulnának magyar tannyelvű osztályok, a tanfelügyelőség megpróbálja megszerezni az ehhez szükséges engedélyt akkor is, ha egyelőre csak a diákok fele biztosított.

Betöltetlen helyek vidéken

Maros megyében főleg a vidéki iskolákban és elsősorban szakiskolai osztályokban maradtak betöltetlen helyek – közölte a Krónikával Kovács Júlia tanfelügyelő. A megyében az 5500 tanulóból körülbelül 1800-an végezték magyar nyelven a nyolcadik osztályt. Hosszas vita után, tavasszal a szaktárca 59 magyar tannyelvű kilencedik osztályt hagyott jóvá a megyében, ez 28-as létszámmal számolva 1652 helyet jelent. Ezek közül Nyárádszeredában, a Bocskai István Iskolaközpontban a kereskedelem szakon 11, a mezőgazdasági tagozaton 22 hely maradt betöltetlen.

Az Erdőszentgyörgyi Iskolaközpontban a filológia és a testápolás, testi higiénia szakra várják a jelentkezőket, mindkét osztályban 18 hely maradt betöltetlen. Szovátán, a Domokos Kázmér Iskolaközpontban hat üres hely maradt a faipari szakon, míg Szászrégenben, a Lucian Balga Iskolaközpontban ugyanezen szakra még 16-an jelentkezhetnek. A Sáromberki Mezőgazdasági Iskolaközpont élelmiszer-ipari szakán 11 hely vár betöltésre. A marosvásárhelyi neves iskolákban teljes létszámúak a magyar kilencedik osztályok, Segesváron, a Mircea Eliade Főgimnáziumban maradt néhány hely a matematika-informatika és a filológia szakon.

Az első számítógépes elosztáskor mintegy ezer tanulót nem tudtak sehova besorolni, mert azokban az iskolákban, amelyeket megjelöltek, nem maradt számukra hely, viszont nem írtak be olyan tanintézeteket az opcióik közé, ahol még vannak üres helyek – közölte lapunkkal Adina Chirilă, a tanfelügyelőség szóvivője. Kovács Júlia szerint egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa azoknak a magyar tanulóknak, akik számára nincs hely a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. „Az első elosztáskor csak négyen nem kerültek be azokba az iskolákba, ahova be szerettek volna jutni. Ezek szerint azok a magyar gyerekek, akik számára nem volt hely a magyar osztályokban, második, harmadik opcióként román tannyelvű osztályokat is megjelöltek, és oda sorolták be őket” – vélte a tanfelügyelő.