Szakértelmet várnak a gi­gakórháztól – Leginkább a sürgősségi ellátás profitálhat a kolozsvári regionális intézmény megépültéből

– jelentette ki elöljáróban a Krónikának a leendő egészségügyi intézmény kapcsán dr. Bódizs György, a kolozsvári rehabilitációs kórház orvos igazgatója. A főorvos szerint a regionális intézményre már csak amiatt is szükség van, mivel a kolozsvári kórházak közül a régiek elavultak, de az újak – a rehabilitációs kórház, a járványkórház, a munkaügyi kórház vagy a Clujana városi kórház – is 30-40 évesek, ami egy kórház életében már „tisztes kornak” számít. Ráadásul a sürgős esetek ellátása is akadályokba ütközik, a sürgősségi osztály elhelyezése a régi klinikák udvarán nem megfelelő, nem tudja betölteni a szerepét, mert nehéz megközelíteni.

Így az új kórháztól elsősorban a sürgősségi esetek, a roham-mentőszolgálat (SMURD) által hozott betegek gyors ellátását remélik. „Talán az a legfájdalmasabb az embereknek, hogy még a sürgősségen is várni kell” – mutatott rá a szakember. Így szerinte az új intézmény nyomán

„A rehabilitációs kórházban működik például a plasztikai sebészet, melynek nem itt volna a helye, hanem az új kórházban” – jelentette ki az orvos igazgató. Bódizs György szerint lesz néhány terület, amely az új kórház révén jobb helyzetbe kerül, ahol érezhetően javulni fog az ellátás, míg más területeken valószínűleg nem lesz lényeges különbség. Pedig ha a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, a gyerekkórház rászorulna egy új épületre, mivel három ingatlanban működik. „Soknak tűnik a 800 ágy, de sokfelé kell osztani” – mondta az új intézmény kapcsán Bódizs György.

„A minőség és mennyiség két különböző dolog”

A regionális kórház pár problémát megold ugyan, de újakat is generál – mutatott rá az érem másik oldalára a kolozsvári főorvos.

A másik kérdés, ami felmerül, hogy lesz-e szakképzett személyzet, aki életet leheljen az intézménybe. „Az egészségügyi szolgáltatásoknál az épület és az orvosi műszerek csak kellékek, a humán erőforrás a meghatározó” – fogalmazott az orvos igazgató. Bódizs György rámutatott, Kolozsváron eddig sem volt szakemberhiány az egészségügyben, szám szerint van elegendő alkalmazott, viszont felhívta a figyelmet, hogy a minőség és a mennyiség két különböző dolog. Ráadásul mennyiségre sincs annyi szakember, hogy egy új, a jelenlegi rendszerrel párhuzamosan működő intézményt feltöltsenek, ahhoz

Ezeket vélhetően a környező megyékből – Biharból, Szatmárból, Besztercéről – fogják bevonzani.

– mutatott rá az orvoselvándorlás egyik okára Bódizs György. A másik aduász a nyugat-európai kórházak vezetőinek kezében az, hogy ott nem kell felvételizni az állásokért.

Hogy az új regionális kórház mennyire szippantja majd el a meglévő kórházak, klinikák pácienseit, a szolgáltatások minőségén múlik. „Mivel szabad orvosválasztás van, a betegek döntik majd el, hogy hova mennek. A beteget elsősorban az érdekli, hogy jó szakember kezelje. Ezért hajlandók messzire, akár külföldre is elutazni, és komoly összegeket fizetni, mert jobb ellátást remélnek” – fogalmazott Bódizs György. Emlékeztetett, a Kolozs megyei kórház jelenleg is regionális kórházként működik, mivel Kolozsvár egyetemi központ, így egyetemi klinikák tartoznak hozzá. „Már a forradalom előtt is regionális központként működött, ahova sokan jöttek a környező megyékből, de távolabbról is, és jönnek ma is. Ez annak köszönhető, hogy ezeken a klinikákon kapták az emberek a számukra elérhető, legmagasabb szintű ellátást, mert itt vannak a legjobb szakemberek” – világított rá a főorvos, aki szerint az új regionális kórházzal szemben is ez lesz az elvárás.

„Kiválósági központot” várnak a nagyváradiak

Hasonlóképp látja a helyzetet Gheorghe Carp, a Bihar megyei kórház menedzsere, aki szerint a kolozsvári regionális kórháznak a teljes észak-nyugati fejlesztési régiót, egész Erdélyt ki kell szolgálnia. „Olyan kórházra van szükség, amely a legfontosabb szakterületeket öleli fel a legmagasabb színvonalon. Vannak területek, melyek sok esetben meghaladják a megyei kórházak szintjét, ezért van szükség ezekre az úgynevezett kiválósági központokra” – fogalmazott lapunknak a nagyváradi szakember. Rámutatott, ez attól is függ, hogy a minisztérium miként menedzseli a kérdést, hiszen fennáll a veszély, hogy csak egy újabb megyei kórházat hoz létre.

– fogalmazta meg elvárásait Carp. Emlékeztetett, Nagyváradon az elmúlt években sok fejlesztés történt az egészségügyben, növelték a betegek komfortérzetét, a városi kórházban új épületszárny épül a gyerekosztály számára, de vannak komplex esetek, melyeket helyben nem tudnak kezelni. Carp szerint Kolozsváron vannak szakemberek, akik magas szinten képesek művelni a szakmát. „Csak a minisztériumnak megfelelően kell majd válogatnia. Olyan szakemberekre van szükség, akik képzettebbek, mint a megyei kórházakban dolgozó orvosok, asszisztensek. Ha ugyanazon a szinten marad, mint a megyei kórházak, a regionális kórház nem éri el a célját. Ezek kiválósági központok kell legyenek, és a bérezés is a szakértelemnek és hatékonyságnak megfelelően kell történjék” – összegzett a váradi kórházmenedzser.

Marosvásárhely fejet hajt Kolozsvár előtt

Két marosvásárhelyi orvosprofesszor is megerősítette lapunknak, hogy a kormány észszerűen döntött, amikor Kolozsvárt és nem a Maros menti várost választotta a leendő erdélyi regionális kórház színhelyéül. Benedek Istvánnak és Brassai Attilának egyaránt az a véleménye, hogy

„Akinek van egy kis rálátása is a marosvásárhelyi egészségügyi ellátásra, illetve az orvosi egyetem színvonalára, az tudja, hogy itt lezüllött minden. Az elmúlt harminc év alatt, néhány kivétellel, jobbára kis, fantomkórházaknak tekinthető intézmények létesültek, a valamikor színvonalas egyetemünk nem hogy a kolozsvári, temesvári vagy jászvásári egyetemekkel nem tudja felvenni a versenyt, de a craiovai meg a konstancaival is alig-alig” – festett lehangoló képet Marosvásárhely helyzetéről a lapunk által megszólaltatott Benedek István belgyógyász. Szerinte a majdani kolozsvári megakórháznak nem lesznek személyzeti gondjai, ugyanis a Iuliu Haţieganuról elnevezett egyetem képes kitermelni az utánpótlást. Ha meg nem,

véli kollégája, Brassai Attila. „Egy gyors ütemben fejlődő város mindig is vonzónak bizonyult, így nem hinném, hogy majd gondot jelentene az orvosok és asszisztensek Kolozsvárra csalogatása” – vélekedett Brassai. Egy picit bonyolultabbnak látja a helyzetet Benedek Imre. A kardiológusprofesszor szerint Kolozsvár Erdély nem hivatalos fővárosaként valóban megérdemelné a regionális kórházat – nem valamikor a jövőben, hanem akár holnaptól. „A gond az, hogy egy Kolozsvár-méretű városban nagyon sok az orvos és a vezető káder, de még több az érdekterület. Előre borítékolható, hogy a projektnek nagyon sok kerékkötője lesz éppen Kolozsvárról” – jelentette ki ború­látóan a vásárhelyi egyetemi tanár. Úgy véli, a regionális kórházak projektje csak akkor lehet sikeres, ha a mindenkori kormány prioritásként kezelné az egészségügyet, ahol viszont szerinte egyre nagyobb fejetlenség uralkodik.