Fotó: Kiss Gábor
A kommunista rendszer által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgette a négy erdélyi magyar történelmi egyház hét püspöke szerdán egy bukaresti konferencián, ahol a restitúciós folyamat megtorpanásának okait elemezték jogászok részvételével.
2015. szeptember 30., 19:522015. szeptember 30., 19:52
A konferenciára a sajtót, az európai uniós országok, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Svájc nagykövetségének képviselőit hívták meg.
Az MTI tudósítása szerint a tanácskozáson bemutatták a romániai egyháziingatlan-visszaszolgáltatás helyzetéről készülő Fehér Könyv tervezetét. Elhangzott: az erdélyi magyar történelmi egyházak 2500 ingatlanjukat igényelték vissza a román államtól, s ezek mintegy felét kapták vissza a kommunizmus bukása óta eltelt negyed évszázad alatt.
A tanácskozást kezdeményező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel, a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást.
Kifejtette: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő büntetőper óta, amelyben a restitúciós bizottság tagjait felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a restitúciós törvények alkalmazásával megbízott tisztségviselők már félnek az egyházak javára dönteni. A püspök azt is sérelmezte, hogy az egyháziingatlan-restitúciót szándékosan összemossák a korrupciós ügyekkel, és ezzel erkölcsileg is megbélyegzik a kisebbségi egyházak jogos követeléseit.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke elmondta: a visszaszolgáltatásokat az állam gyakran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek, vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt: az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, az mindig közösségi célokat szolgált, és az egyház csak úgy tudja vallási, nemzeti, társadalmi kötelezettségét teljesíteni, ha nem mond le a ráhagyott örökségéről.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elmondta, a román államnak inkább partnernek kellene tekintenie saját – egyébként értékteremtő, adózó –, más nyelvet beszélő állampolgárait, és nem lenne szabad ellenségképet kreálnia, amikor a kisebbségi egyházak visszakövetelik épületeiket.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, illetve Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke is azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak nem követelnek olyasmit, ami nem volt az övék, és kizárólag törvényes utakon óhajtják felgyorsítani a jóvátételt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!