Soós Zoltán Dan Tanasă panaszáról: nem fogunk elállni a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől

Hozzátette: az új, zománcozott táblák kivitelezésére közbeszerzést írtak ki. A kék színű táblákon felül románul, alul pedig magyarul szerepel fehér betűkkel az utca neve, és a tábla jobb oldalán azt is feltüntették, hogy milyen házszámok találhatók a következő utcasarokig. Jelezte: egyelőre a belváros utcáinak, tereinek a tábláit cserélték ki, de folytatják a munkát.

A képviselő úgy vélte: az egy éve megválasztott Soós Zoltán polgármester és az RMDSZ-es városvezetés a sikertelenségét akarja azzal leplezni, hogy „visszatér az egyetlen témájához”, a közterületek kétnyelvű megjelöléséhez. „Megengedhetetlen, hogy egy reformot és modernizációt remélő városban ugyanazokba az RMDSZ-es fogyatékokba ütközzünk, ahol a szobrok költöztetése, az utcák újranevezése, és az utcanévtáblák kihelyezése az egyedüli megvalósítások, míg a város román lakosai kénytelenek jó képet vágni a Soós úr által kijelölt kék sarokban” – írta a képviselő. Reményét fejezte ki, hogy elszigetelt esetről van szó, és

korábban írtuk

Már Marosvásárhelyen szítja a feszültséget a kétnyelvű feliratok miatt Dan Tanasă

Feljelentette „az illetékes hatóságoknál” a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt a városközpontban elhelyezett kétnyelvű utcanévtáblák miatt Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Soós: nem fogunk ettől elállni

Soós Zoltán polgármester a képviselő bejegyzésére reagálva annak a jeleit vélte felfedezni, hogy Marosvásárhely lett Dan Tanasă „újabb túlélési helyszíne”. Magyarázatként hozzátette: Tanasă és társai abból élnek, hogy szítják a nemzetiségek közötti feszültséget. „Mi nem fogunk ettől elállni, ha kell, hozunk újabb tanácshatározatot, amely alapján folytatjuk a kétnyelvű táblák kihelyezését, hiszen ez a normalitás Marosvásárhelyen.

– jelentette ki a polgármester.

Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.

Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek.

Marosvásárhely magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkénteseire, akik maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság. Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 45 százalékát tette ki.