Soknyelvű iskolakilátások

Az épületet ugyanis, amelyben a nagy múltú elitiskola mûködik, visszaszolgáltatták a református egyháznak, az ingatlanra kötött ötéves bérleti szerzõdés pedig 2009 nyarán jár le. „Reméljük, hogy a városi önkormányzat és az egyház belátja: nagy szüksége van a Szatmár megyei magyar közösségnek erre az iskolára, és olyan döntés születik, ami lehetõvé teszi, hogy továbbra is itt maradhassunk – jelentette ki a Krónika kérdésére Elek Imre igazgató. – A Kölcsey csak addig képes tartani az oktatás színvonalát, ameddig ezek között a falak között mûködik, mivel az emberek az iskolát ezzel az épülettel azonosítják.”

A rangos gimnázium valóban az itt végzettek gyülekezõhelyévé vált, az Erdélyben egyedülállónak számító Véndiák-találkozón több mint tíz éve az iskola udvarán sereglenek össze a hajdani tanulók nyugdíjas korosztálytól a frissen érettségizettekig. A rendezvény egyre népszerûbb, tavaly a résztvevõk száma megközelítette a négyezret, Amerikából és Ausztráliából is érkeznek ilyenkor haza véndiákok.

Rosta a színvonalért

A Kölcseyben hat párhuzamos osztály mûködik a gimnáziumban, az 5–8. évfolyamok pedig egy-egy osztályban tanulnak. A demográfiai hullámvölgy miatt azonban egyre nehezebb feltölteni az osztályokat, ezért az iskola vezetõsége azt fontolgatja, hogy eggyel kevesebb gimnáziumi osztályt indít, párhuzamosan pedig növeli a 5–8. osztályok számát. Az átszervezéstõl színvonal-növekedést is várnak, hiszen így alaposabban megrostálódnak a bejutók. Egyelõre azonban várnak az átszervezéssel, félõ ugyanis, hogy ha a Kölcseybe több ötödikest vennének fel, az a város más iskoláiban mûködõ magyar tannyelvû osztályok megszûnéséhez vezetne.

Angol történelem Szatmáron

Átszervezés esetén minden valószínûség szerint a társadalomtudományok osztályt szüntetik meg, ahová legutóbb is csak 18 diák jelentkezett. A további öt szak – a két matematika–informatika (az egyik intenzív informatika), a két kémia–biológia és az idegen nyelv osztály – viszont megmarad, igény esetén kétnyelvû osztályokat is indítanak. Ezekben egy idegen nyelvet – angolt, németet vagy franciát – emelt óraszámban tanítanának, továbbá az illetõ nép történelmét, földrajzát is oktatnák, ugyancsak a választott idegen nyelven. Az egyik kétnyelvû osztály valószínûleg valamelyik matematika–informatika, a másik pedig a filológia lesz majd. Ha megoldódik az iskola épületgondja, szeretnének 1–4. osztályokat is indítani. Elek Imre szerint ez nem feltétlenül vonja majd maga után a gimnáziumi osztályok számának további csökkenését, a délutáni oktatás bevezetésével vagy – szerencsés esetben – újabb épületrészek birtokbavételével kezelhetõ a kérdés.

Gazdálkodnak és építenek

Az iskolaépület jogi helyzetének tisztázatlansága miatt a befektetésekre szánható pénzt az utóbbi három évben a kollégiumra költötték. A 100 férõhelyes bentlakásban internetes számítógéptermet alakítottak ki, hamarosan a könyvtár is jelentõsen bõvül. A konyháról az iskolába is szállítanak ebédet, jelenleg 5,5 lejes áron vásárolható egy háromfogásos ebéd. Az étkeztetés az iskola jelentõs jövedelemforrása, mivel nemcsak a diákoknak, hanem rendelésre is fõznek. A bevételekbõl, a kollégiumi díjakból, egyéb tevékenységekbõl (számítógép-kezelõi tanfolyamok), különbözõ pályázatok révén, szponzorok segítségével – amelyek felkutatásában nagy szerepet vállal a szülõbizottság – jelentõs jövedelme származik az iskolának. Míg a 2006-os évet a tatarozási munkálatok kifizetése után 60 ezer lejes adóssággal zárták, ma több százmilliós bevételük van, amibõl nemrég egy kisbuszt vásároltak, mivel a diákok utaztatása, a magyar és német színtársulat és a néptáncegyüttes kiszállásai meglehetõsen költségesek.

A legnagyobb kiadásokat viszont nem saját jövedelembõl kell állni, az önkormányzat ugyanis finanszírozza az iskola udvarán lévõ kazánházban létesítendõ új tornaterem kialakítását. A régi, életveszélyesnek nyilvánított tornaterem helyett ugyanis a testnevelésórákat ma két egymásba nyitott osztályteremben tartják.

Büszkeségek forrása

Elek Imre igazgató büszkén említi, hogy a bécsi ERSTE Alapítvány által nyolc országban meghirdetett pályázaton tavaly elsõk lettek, ezzel a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium is a Közép-európai Iskolák Akadémiájának (ACES) tagjává vált. A pályázatukat két szlovén és egy szerb partneriskolával közösen nyújtották be, így nyerték el a címet, amellyel Romániában csak hat másik iskola büszkélkedhet.

A gimnázium kulturális-szórakoztató eseményeinek egyik fõ szervezõje a diákszövetség (Köfedisz), az õ feladatuk az Óriásnap, a Gólyabál, a Picuravató, a Kölcsey-napok, filmklub és egyéb népszerû megmozdulások rendezése. Az iskola vezetõsége a felsoroltakon kívül az utóbbi idõben újabb módját találta az intézmény népszerûsítésének: néptánccsoportjuk fellép a megye különbözõ településein, ahol az elõadás után részt vesznek a táncházban, valamint a bálokon is.

B. K.

Iskolatörténelem

„Ha elfogadjuk, hogy líceumunk az 1557-ben alapított felekezeti református gimnázium jogutódja, iskolánk már 450 éves” – fejtegette Elek Imre igazgató. Az egyházi iskolák beszüntetésére irányuló, 1948-ban elindított állami program ezt az intézményt sem kerülte el, megvonták a középiskola elméleti jellegét – ipari líceumként mûködött évtizedeken át –, és a magyar tannyelv is majdnem kiszorult a falai közül, miután több magyar osztályt elhelyeztek innen, illetve románokat hoztak át más középiskolákból. A rendszerváltást megelõzõ években három magyar osztály mûködött évfolyamonként. A kilencvenes évek elejétõl fordítottak a helyzeten – magyar osztályokat hoztak át a Kölcseybe, és fokozatosan felszámolták a román tannyelvûeket. A Kölcseyben végzett Szilágyi Domokos költõ.