Legutóbb a Mosóczy-telepen működő napközi Micimackó csoportja részesült az alapítvány támogatásában
Fotó: Facebook/Alma Mater Alapítvány Arad
Harmincéves fennállását ünnepli az Arad megyei magyar oktatás támogatása érdekében létrehozott Alma Mater Alapítvány. Hadnagy Éva ügyvezető elnökkel a megalakulás körülményeiről és az elmúlt évtizedek megvalósításairól beszélgettünk.
2021. november 03., 08:002021. november 03., 08:00
Idén harmincéves az aradi magyar oktatás támogatása érdekében létrehozott Alma Mater Alapítvány, amely – számos támogatói programja mellett – nemrég egy napközis csoportnak segített logikai és fejlesztő játékok, illetve kreatív csomagok beszerzésében, illetve egy teljesen felszerelt számítógéppel járult hozzá egy kilencedik osztályos diák távoktatásához. A három évtizedet felölelő működés során nem csupán egyszeri támogatásokkal segítette az Arad megyei magyar diákokat, hanem többek közt
Hadnagy Éva, az alapítvány ügyvezető elnöke (portrénkon) megkeresésünkre elmondta, hogy az anno egy román szakiskolával egyazon épületen osztozó magyar középiskola helyzete mindenképp szükségessé tette egy olyan civil szervezet létrehozását, amely segítette a román iskolával „kényszertársbérleti” viszonyban levő magyar tagozatot. Az épületet ugyanis 1923-ban a magyar közösség építette, ám a kommunizmus idején már csupán egy magyar osztály működött a többségében román osztályok mellett. „A határ menti régió előnyeként az alapításkor több testvérváros és -iskola sietett a Csiky Gergely Főgimnázium segítségére, ami biztonságot jelentett a civil szervezet elindításában” – emlékezett vissza a kémiatanárnő.
Mind mondta, kezdetben a civil szervezet elsődleges célja az Arad megyei magyar oktatás és a magyar tannyelvű iskolák támogatása volt, később azonban fontossá vált az intézményhez tartozó bentlakás felújítása, kollégiummá alakítása is. „Egyértelmű volt, hogy az Arad megyei magyar diákokat úgy tudjuk a líceumba hozni, ha biztosítani tudjuk a bentlakási feltételeket is” – vázolta Hadnagy Éva.
Mint mondta, ebben vállalt óriási szerepet az Apáczai Közalapítvány, a városi önkormányzat, illetve több külföldön élő és hazai magánszemély. A figyelemre méltó összefogás eredményeként 2003-ban végül megnyílt a kollégium, amellyel hirtelen a bentlakó diákok száma is megemelkedett: abban az időben akár 100-110 gyermek is helyet kapott az intézetben. Időközben azt is sikerült elérni, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium iskolaépületéből kiköltözzön a román szakiskola.
Hadnagy Éva, az alapítvány ügyvezető elnöke
Fotó: Facebook
A további hiányosságok pótlása érdekében az alapítvány 2003-ban elindította a „Kollégiumot a bentlakásból” nevű programját, amely által külön pedagógust fogadtak fel a gyermekek felügyeletére/oktatására, felzárkóztató órákat szerveztek román nyelvből és matematikából, illetve létrehoztak egy olyan ösztöndíjprogramot is, amely keretében kezdetben a bentlakók felét sikerült támogatni.
– vázolta az alapítvány ügyvezető elnöke.
Mint említette, ebben az időszakban sikerült megalakítani a falusi gyermekek tudására épülő bentlakásos néptánccsoportot is, amely idővel a városi és a külföldi rendezvényeken is képviselte a főgimnáziumot. Később ezt a néptáncprogramot a középiskolába is sikerült bevezetni.
De a kollégium érdemei közé sorolhatóak a különböző kézműves tevékenységek, a tanulási programok, illetve az olyan hagyományos ünnepi rendezvények bevezetése is, mint a gólyabál, a mikulásozás vagy az előkarácsony. Mint Hadnagy Éva felidézte, akadt olyan gyerek is, aki életében először a kollégiumban kapott karácsonyi ajándékot.
A Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumának épülete
Fotó: Csikygergelyarad.ro
Az ösztöndíjkiosztást rendszerint a „Szóló szőlő” nevű rendezvény keretében szervezték, ahol a diákok bemutathatták tudásukat, szülőfalujuk jellegzetes hagyományait. Ennek a kapcsolattartás szempontjából is kiemelt jelentősége volt, hiszen az előadáson általában a különböző falvak elöljárói és a szülők is megjelentek.
Az ösztöndíjprogram keretében az elmúlt harminc évben nem kevesebb, mint 1200 diákot sikerült támogatni, ezen felül azonban az alapítvány megszámlálhatatlan hozzájárulással segítette az Arad megyei magyar diákságot.
Emellett az alapítvány utazási támogatásai és jutalomkirándulásai is számottevőek, illetve a szórványban szervezett, magyar nyelvű, fakultatív oktatási programjai, amellyel az Arad megyei falvakban élő, román nyelven tanuló magyar diákokat segítették. Hadnagy Éva azt is felidézte, hogy a három évtized megvalósításait számos magyarországi és külföldi pályázati alap segítette. A bentlakás felújításában és átépítésében az Apáczai Közalapítvány vállalt óriási szerepet, de említést tett a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázatokról is, valamint a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásáról is, amelynek köszönhetően ma már 60 gyermek teljes költségtérítéssel használhatja a kollégiumot.
A meghívásos pályázat és az egyedi támogatás összege mellett idén 6 millió forintot kaptunk a bentlakás felújítására és a berendezések korszerűsítésére” – osztotta meg a pedagógus.
A Csiky Gergely Főgimnázium iskolaépülete
Fotó: Facebook/Csiky Gergely Főgimnázium Arad
Az alapítvány által felvállalt tevékenység értéke felbecsülhetetlen a magyarság szempontjából egyre inkább „apadó” szórványterületen. Harminc évvel ezelőtt Arad megyében ugyanis tíz magyar általános iskola működött, mindegyik 18-20 fős létszámmal.
Hadnagy Éva elmondta, hogy az elenyésző számú diákság egy része már kilencedik osztálytól magyarországi iskolákat választ, hiszen így „mentesülnek” a román nyelvű érettségi alól. De vannak olyanok is, akik egyetemválasztási szempontból döntenek Magyarország mellett. Bár a magyar nyelv szempontjából ezek a gyermekek nem vesznek el, az aradi magyarságot igencsak „ritkítják”. Akadnak olyanok is, akik a Csiky Gergely Főgimnáziummal szomszédos román iskolát választják, őket pedig a bentlakással lehet leginkább meggyőzni.
„Az iskola újabb szak indításával és minél szélesebb kínálattal próbálja idecsalogatni őket. Az ösztöndíjrendszer pedig kiemelten fontos ebből a szempontból, hiszen több olyan család is van, amely nem engedhetné meg magának, hogy gyermekét Aradra utaztassa tanulni. Az ösztöndíj által ezek a diákok is lehetőséget kapnak arra, hogy magyarul tanulhassanak és megtarthassák a magyarságukat” – jelezte az aradi pedagógus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!