Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés?

A jelek szerint nem szerveznek közös székely nagygyűlést az erdélyi magyar politikai szervezetek, ellenben egyszerre két különálló rendezvényre is van kilátás. Mint ismeretes, a székelyföldi magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők öszszehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet később a júniusi európai parlamenti választásra tekintettel azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartják, amelyre mintegy 2000 RMDSZ-es és ötszáz polgári párti polgármestert, tanácsost várnak, és amelyen várhatóan memorandum születik a székelyföldi autonómia tárgyában. Tőkés László EMNT-elnök akkor reményének adott hangot, miszerint – az EP-választások idejére kötött RMDSZ–EMNT-megállapodáshoz hasonlóan – a nagygyűlésre is az öszszefogás jegyében kerül sor, és az SZNT-vel és az MPP-vel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. Ehhez képest Markó a napokban úgy vélekedett: az SZNT és annak elnöke nem kezdeményezője és nem szervezője a nagygyűlésnek.

„Több mint furcsának és több mint udvariatlanságnak tartom, hogy az SZNT meghívót küldött szét arra a napra és arra a helyszínre, Székelyudvarhelyre, olyan rendezvényre, amelyet az RMDSZ szervez, annál is inkább, mivel az RMDSZ polgármestereiről és tanácsosairól van szó. Ezen rendkívüli politikai érzékével az SZNT annyit ért el, hogy majdnem bizonyosan azon a napon Székelyudvarhelyen nem fogunk nagygyűlést tartani, de a székely nagygyűlést meg fogjuk szervezni” – közölte az RMDSZ elnöke. Izsák Balázs a hét végén nyílt levélben fejezte ki értetlenségét Markó hozzáállásával szemben, és arra kéri az RMDSZ elnökét: legyen partner a szervezésben, a dokumentumok előkészítésében. „Emlékeztetném arra, hogy az RMDSZ 55 százalékát foglalja el az önkormányzati tisztségeknek, és nem lehet a Székelyföld jövőjéről a 45 százalék kizárásával döntéseket kezdeményezni. Olyan autonómiát akarunk vajon, ahol egy 55 százalékos többség bezárja az ajtókat, és mindent titkosít mások előtt? Ezt üzennénk a magunk közösségének, a székelyföldi románságnak és a nagyvilágnak? Meg tudnánk nyerni bárki rokonszenvét egy ilyen autonómiának?” – firtatja Izsák, arra kérve Markót: a Székelyföld érdekében „tegyük félre a személyi hiúságot, a pártérdeket, a személyi vagy csoportpresztízst”.