A Maros megyei Szászkézden élő Nagy Gizella hagyományos módszerrel készíti a gyümölcsízeket
Fotó: Szucher Ervin
A Maros megyei Szászkézden élő Nagy Gizella számára az év során szinte nincs olyan nap, amikor valamiféle lekvárt ne készítene, és a legtöbbször a messziről érkező látogatók kedvéért teszi. Például az angol királyi udvarból érkező Károly herceg kedvéért, ugyanis a brit trónörökös szorgalmazta és segítette a helyi kézműves termékek népszerűsítését.
2019. május 04., 21:242019. május 04., 21:24
Más háziasszonyokkal ellentétben a Maros megyei Szászkézden élő Nagy Gizella talán meg sem tudná mondani, mikor kezdődik, és mikor ér véget az eltevési szezon. Számára ez egész éven át tartó munka, amit nem saját otthonában, hanem a szászkézdi Adept Alapítvány székhelyén végez.
Általában mindig a kora délelőtti órákban tudja meg, aznap mi kerül a befőttes üvegbe; a mélyhűtők többféle fagyasztott gyümölccsel vannak tele. Mind-mind olyanokkal, amelyeket szorgos kezek a környékbeli dombokon, erdőkben szüreteltek le.
„Az idén rengeteg gyümölcs termett, csak győzze az ember szedni. Megmosva és lefagyasztva nemcsak minőségüket, tulajdonságaikat is megőrzik” – magyarázza Nagy Gizella, miközben sorolja az eddigi termést: málna, vörös, kék és fekete áfonya, szeder, ribizli, hecserli, rebarbara.
A főként szász vidékeken ismert növény valóságos reneszánszát éli, olyannyira, hogy már többen is foglalkoznak nagyüzemi termesztésével, mi több, a hipermarketek polcain is megjelent. A friss felhasználás – leves, tészta, édesség – mellett lekvárt, befőttet, süteményeket készítenek belőle. Szászkézden már olyan gazda is akad, aki borként értékesíti, sőt a helyi termesztőkön kívül a környékbeli falvak lakói is egyre inkább hajlanak a belőle készült termékek készítésére, fogyasztására és értékesítésére.
– büszkélkednek a szászkézdi asszonyok. Ugyanebben a konyhában zakuszkát tesznek el, vagy szörpöket készítenek – szintén természetes alapanyagokból. Miközben mesél, vendéglátónk sürög-forog, begyújt a tizenöt literes edény alá, aztán lépeget még kettőt-hármat, és a mélyhűtőből előkap egy jókora tasak málnát. Mint mondja, az adag pontosan hat kiló; a lábosba férne több is, de nem szabad nagyobb mennyiséget tenni, mert úgy már más az íze.
Azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy semmiféle adalékot nem használ, a cukorból is a lehető legkevesebbet teszi; nem tartja szerencsésnek, ha a háziasszony a lekvárt túlédesíti. Ezért kilogrammonként mindössze háromszáz, legtöbb négyszáz gramm cukrot szór az edénybe. Következik a kavargatás, és a harminc, legfeljebb negyven percre korlátozott főzés, majd befőttes üvegekbe tölti ki a kész lekvárt.
Fotó: Szucher Ervin
Ottjártunkkor Nagy Gizella mindezt ötször ismételte meg. „Hiába na, turistaidényben nagy a kereslet. Van, amikor tíz órát is eltöltök itt a konyhában” – mondja, majd hozzáteszi: csöppet sem bánja. Idestova tizenegy esztendeje áll az alapítvány alkalmazásában és egyben a Szászkézdre látogatók szolgálatában; és nem ő az egyedüli háziasszony a faluban, aki a vendégek kedvéért szorgoskodik a konyhában. Igaz, a többiek csak részidős munkát vállaltak, hogy közben a családjukra, háziállataikra is tudjanak odafigyelni.
Az anyagiakon túl, fáradságukért nincs nagyobb elégtétel, mint amikor egy vendég előttük bontja ki az üveg befőttet, és elégedetten nyalja meg a szája szélét.
A szászkézdiek kaptak is az alkalmon, az ügynek megnyerték a herceget, aki a jó tanácsokon kívül egyébbel is hozzájárult a helyi termékek népszerűsítéséhez. Károlynak köszönhetően érkezett a faluba az első százezer euró, amely induló tőkének épp elegendőnek bizonyult. A fejlesztésre már ennek az összegnek a kétszeresét sikerült megpályázni az Uniótól, mégpedig úgy, hogy az alapítvány is hozzá tudta tenni a maga kétszázalékos önrészét.
Nagyot lendített az „üzleten” egy 2006-os torinói gasztronómiai fesztivál is, amelyen évente több mint másfél száz ország képviselője vesz részt. Amikor a szászkézdiek meglátták, mi folyik az olasz nagyvárosban, valósággal elállt a lélegzetük. Aztán hamarosan eldöntötték, hogy azt, amit mások ott bemutattak, ők is megvalósíthatják saját kis falujukban.
Az országból és külföldről érkező vendégek ma már csodájára járnak a Segesvár környéki falunak. A legtöbben, természetszerűen, Németországból teszik meg a több mint ezer kilométert, de számos francia, olasz, magyar csoport is érkezik a faluba.
Fotó: Antony Stanley
Amint Schuster Costea Diana, az Adept vezetője mondja, egyre több a szervezett csoport, amely a Királyföldön nem csak az erődtemplomokra, hanem a helyi hagyományokra is kíváncsi. Szászkézden pedig a parasztvár, a kerámiaműhely és az alapítványi konyha, pontosabban annak termékei bizonyulnak a legjobb turistacsalogatónak. Ottlétünk alatt éppen egy bolgár csoport érkezett tapasztalatcserére.
– látja be Vyara Stefanova, egy szófiai vidékfejlesztési civil szervezet elnöke, aki tizedmagával érkezett párnapos tapasztalatcserére. Erdélyi kollégája, a kolozsvári agrártudományi egyetem tanára, Mugurel Jitea harmadszorra tér vissza a faluba; minden egyes alkalommal hallgatóit hozta, illetve kisgazdákat kirándultatott Szászkézdre. „Segesvár környékére járunk tanulni, hisz, amit itt tesznek a gazdák és asszonyok, máshol nemigen látni. Sem Kolozsvár környékén, sem Románia más vidékein” – szól elismerően a szászkézdi mozgalomról az egyetemi tanár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!