
Noha péntek kora délután még csak kevesen lézengtek a Rhédey-kertben, az esti koncert közeledtével már csak elvétve lehetett szabad asztalt találni a sörsátraknál.
2013. június 30., 21:002013. június 30., 21:00
A rostonsültek illata már messziről a lacikonyhákhoz csábította a látogatókat, akik kortól függetlenül lassan elözönlötték a fesztivál szabadtéri programjainak helyszínét. Az állatkert irányából közelítve meg a parkot a kézműves vásárra érkezett árusok standjain keresztül vezetett az út, ahol fonott kosaraktól, magyar szőttesig, ékszerektől üvegdíszekig szinte bármit lehetett találni.
Még hegedűt is lehetett kapni, ezek Bökös László munkái voltak, a nagyváradi vonóshangszer-készítő pedig tudomása szerint az utolsó a térségben, aki még űzi ezt a mesterséget. Este felcsendült Rúzsa Magdi hangja, és a tömeg a színpad felé özönlött. A vajdasági születésű magyar énekesnő közvetlen stílusával gyorsan megnyerte a közönséget, amely vele együtt énekelte ismert dalait, a színpadról készített közös fotózáson pedig több száz kéz emelkedett a magasba.
Szombat délelőtt a gyermekeké volt a főszerep, a park igazi alkotóműhellyé alakult át, ahol a kicsik kézműves-foglalkozáson ismerkedhettek meg hagyományos mesterségekkel. A Székelyföldi Legendárium csapata interaktív, kreatív játékokkal, legendák és mesék révén elevenítette fel a történelmet. Miközben a kicsik Szent László király korával ismerkedtek középkori lovagok körében, addig a felnőttekre kulináris élvezetek vártak, míg este a budapesti operaház és a debreceni Csokonai Színház művészeinek operettestjére voltak hivatalosak. Szintén szombaton mutatták be a meseszekeret, amelyet Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke avatott fel. Az európa parlamenti képviselő a Partitipatio Alapítvány révén támogatta a fából készült szerkezet megvalósítását.
Ismerjük meg városunkat – akár ez is lehetett volna a mottója a rendezvényeknek, hiszen több előadás és program is Nagyvárad történetének felelevenítését és megismertetését célozta. Mind a városséta, mind a filmvetítés vagy a vetélkedő arra volt hivatott, hogy Szent László munkásságának eredményét népszerűsítse, de Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusának, Közigazgatás a Partiumban – a honfoglalástól napjainkig című könyvének bemutatója is hozzájárul a Pece-parti Párizs megismeréséhez.
A Nagyváradról elszármazottak találkozójára mintegy harminc, külföldön élő egykori váradi jött haza, Zatykó Gyula, a program főszervezője pedig úgy fogalmazott „bár fizikailag el lehet költözni, lélekben nem lehet elszakadni a Pece-parti Párizstól\".
Önmagunkra-találásunk intézményes kerete lehet a Szent László Napok – fogalmazta meg Tőkés László, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke a nagyváradi programsorozat fontosságát. Ez a háromnapos, most első alkalommal megrendezett fesztivál ugyanis Bihar megye székhelyének történelmi, kulturális és szellemi örökségéből merítkezve igyekezett hagyományteremtő és egyben hagyományőrző programsorozattal feléleszteni a városalapító munkásságát.
Ahogyan azt Zatykó Gyula, az esemény főszervezője magyarázta: a Szent László Napok az otthonérzet záloga kell hogy legyen. „Volt egyszer egy Szent László király, akit nemcsak Európának kell megmutatni, de nekünk is újra fel kell fedeznünk Erdélyt\" – véli Tőkés László, aki szerint világosan kell látnunk, hogy nemcsak szent volt, hanem magyar lovagkirály is, akit arra kért, hogy „védelmezze meg városát\". Úgy gondolja, hogy az olyan rendezvények, mint amilyen a Szent László Napok vagy a Kolozsvári Magyar Napok a magyarság megerősítését és az identitás megfogalmazását szolgálják.
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete arra emlékeztetett, hogy Szent László király uralkodása során harmóniára, összhangra, egymás kölcsönös tiszteletén alapuló kompromisszumokra törekedett, amikor azonban jogainkat védjük, „az egyetlen kompromisszum, hogy nincs kompromisszum\". Kijelentette, hogy a romániai magyar közösség nem adományokat kér, hanem alapvető jogait akarja érvényesíteni. „Senkinek se legyen aggálya vagy félelme nemzetiségét felvállalni, ez mindenkinek jár. A Szent László Napok pedig azért fontosak, meg legalább erre a három napra felmutatjuk a jogainkat\" – mondta.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!