Sepsiszentgyörgy: bemutatták Dan Manolăchescu könyvét

A könyv egy Goethe-idézettel kezdődik: „Az igazság soha nincs középen. Középen mindig egy probléma van!”, és a szerző ezeket a problémákat leltározza fel, ezeknek a meg- és feloldására keresi a választ. Dan Manolăchescu állatorvosi diplomát szerzett, majd a 90-es években beindította Sepsiszentgyörgy első helyi rádióját. Azóta helyi és központi rádióknak, televízióknak és újságoknak dolgozott újságíróként, szerkesztőként, kiadóként, producerként, igazgatóként. Öt éve több román fiatal értelmiségivel megalapította a Közösségért Egyesületet, amelynek egyik alaptevékenysége az interetnikai kommunikáció erősítése.

Három évvel ezelőtt Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármesterével Európa nyolc térségében, köztük Koszovóban is tanulmányozta a többségi kisebbség és a kisebbségi többség együttélését. Dan Manolăchescu Székelyföldi mítoszok című könyvében kifigurázza azokat a román újságírókat, akik az „úgynevezett Székelyföldről” írnak, bosszankodik, amiért a térségben élő románok évekig elutasították a kisebbségi státust, így védték Románia integritását.

Az etnikai tisztogatás úgynevezett áldozatairól mindig kiderül, hogy jobban fizetett munkahelyért távoztak, férjüket követték, vagy egyszerűen hazamentek, írja. „Az elárusító nem ad kenyeret, ha románul kéred” szindrómára pedig az a válasza, hogy minden székelyföldi román otthonában van kenyér. Manolăchescu kifejti: mindegy, milyen módszerrel, de a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, ugyanakkor furcsállja, hogy a magyarok közt élő románok évtizedek alatt sem tanulnak meg egy szót sem magyarul.

Ellenszenvesnek nevezi az RMDSZ politikusait, amiért az elmúlt évtizedek során nem kommunikáltak a román lakossággal, és mítosznak nevezi az autonómiát. A bemutatón Albert Álmos RMDSZ-es szenátor kiemelte: ő a könyv szerzőjéhez mindig románul szól, az pedig mindig magyarul válaszol, majd a területi autonómia mellett szállt síkra. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki alelnöke áttörőnek nevezte a könyvet, de annak néhány megállapításával vitába szállt.

A Székelyföld a magyaroknak nem mítosz, hanem valóság, az iskolák szétválasztását a szerzővel ellentétben a magyarok sikerként élik meg. Érdekes következtetés, hogy a román államnak kellene kivívnia, hogy az itt élő magyarok magukénak érezzék a román szimbólumokat, például a román zászlót, mondta Gazda, de hangsúlyozta: a magyarok a magyar szimbólumokat érzik magukénak, a románokét csak tisztelni tudják.