Antal Árpád (balra): Sepsiszentgyörgy zászlajának ügyét biztosan nem fogjuk annyiban hagyni (archív felvétel)
Fotó: Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala
A legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely révén a „székely zászló” vált Sepsiszentgyörgy zászlójává – közölte szerdán a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM). Antal Árpád a Krónikának úgy nyilatkozott: nem tudja elfogadni, hogy egy bíró mondja meg, Sepsiszentgyörgynek milyen zászlaja legyen.
2023. február 22., 16:272023. február 22., 16:27
2023. február 23., 00:042023. február 23., 00:04
„A székely zászló nem lehet Sepsiszentgyörgy hivatalos zászlója” – döntött a bukaresti legfelsőbb bíróság. A bíróság – helyben hagyva a brassói táblabíróság tavaly áprilisban kihirdetett ítéletét – február 21-én, kedden közzétett ítéletében jogerősen elutasította a kormány fellebbezését, és a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának adott igazat, rámutatva, hogy az egynemzetiségű szimbólum, amely csak a magyarokat képviseli, nem lehet Sepsiszentgyörgy zászlaja – olvasható a szervezet Agerpres által idézett közleményében.
,,Habár a legfelsőbb bíróság döntése végleges és Romániában további jogorvoslatra nincs lehetőség, csak Strasbourgban, Sepsiszentgyörgy zászlajának ügyét biztosan nem fogjuk annyiban hagyni” – reagált az ítéletre a Krónikának nyilatkozva Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A háromszéki megyeszékhely RMDSZ-es elöljárója a legfelsőbb ítélőszék döntését kommentálva kifejtette, mindenekelőtt a bírósági végzés indoklását várja, mert az ítélettel kapcsolatban több kérdés is megfogalmazódott. Egy hónappal ezelőtt a legfelsőbb bíróság teljesen más döntést hozott Kovászna megye zászlajának ügyében, másrészt a mostani ítélet nem semmisítette meg Sepsiszentgyörgy helyi tanácsának határozatát, amely során korábban elsöprő többségi szavazattal döntöttek a város zászlajáról. Amikor az elmúlt mandátumban a helyi tanácsosok erről szavaztak, a négy román képviselő egy része is támogatta, így azt Antal Árpád polgármester ilyen szempontból is reprezentatívnak tartja Sepsiszentgyörgyre nézve.
,,Az alapfokú bírósági döntés indoklásában az szerepelt, hogy a zászló nem reprezentatív az itt élő románokra nézve. A peranyagban azt próbáltuk bizonyítani, hogy ez nem igaz. Azt gondoljuk, hogy egy település zászlajáról elsősorban a helyi önkormányzat dönthet. Jogállamban nem tudom elfogadni, hogy egy bíró döntse el, mi reprezentatív Sepsiszentgyörgy lakosságára nézve” – érvelt portálunknak Antal Árpád.
A polgármester azért is tartja felemás döntésnek a mostani bírósági határozatot, mert a Sepsiszentgyörgy zászlaján szereplő címert a román kormány 2007-ben fogadta el kormányhatározattal, és azt már nem lehet jogilag megsemmisíteni. Tehát van egy érvényes címer és egy érvénytelen zászló, amelynek színeit ráadásul éppen a címer színeinek felhasználásával alkották meg. A címer alapján heraldikus szakemberrel elkészített zászlót az Országos Heraldikai Bizottság is pozitívan véleményezte, innentől fogva nem tudni, a bíróság mire alapozza elutasító döntését.
Antal a jogászokkal történő konzultálás után dönt a továbblépés lehetőségeiről. ,,Akár az egész procedúrát újrakezdjük. Aláírásokat gyűjtünk annak bizonyítására, hogy a város lakossága számára igenis reprezentatív a zászló. Nem tudom elfogadni, hogy egy bíró mondja meg, Sepsiszentgyörgynek milyen zászlaja legyen” – nyomatékosította a Krónikának Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint évek óta történnek próbálkozások annak érdekében, hogy a székely zászlót Sepsiszentgyörgy zászlójaként fogadtassák el.
A FCRCHM emlékeztet: a román kormány 2021. június 29-én hagyta jóvá azt a rendeletet, amely a város hivatalos zászlójává teszi a székely lobogót, de az ezt célzó kísérletek már jóval korábban megkezdődtek. A székely zászlót Sepsiszentgyörgy hivatalos lobogójává nyilvánító tanácsi határozatot rendre semmissé nyilvánították Brassó és a Kovászna megyei bírói testületek, a szervezet pedig már 2015-ben a kezdeményezés ellen foglalt állást, rámutatva, hogy az nem képviseli a város lakosságának 25 százalékát kitevő románokat.
A „civilek” szerint a legfelsőbb bíróság jogerős ítélete is bizonyítja, hogy a románokat nem jelképezte a kifogásolt zászló, így megerősítést nyer, hogy a város leendő zászlóján a románokat képviselő elemnek is helyet kell kapnia – idézi a szervezet elnökét, Dragoş Burgheliát az Agerpres.
Amint arról beszámoltunk, a brassói táblabíróság tavaly áprilisban érvénytelenítette a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról 2021 júniusában hozott kormányhatározatot. Az ítélőtábla közigazgatási részlege két román egyesület kifogásának adott helyt: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által kezdeményezett eljárásba utóbb a – magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító – Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is beavatkozott. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester egy korábbi sajtóértekezleten azt mondta: tudomása szerint a két szervezet a „románok jelenlétére” utaló jelképeket hiányolja és azt nehezményezi, hogy a városzászló a székely zászló (arany és kék) színeit tartalmazza.
Érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot. A szerdán közölt végzés nem jogerős.
A bukaresti kormány a koalícióban részt vevő RMDSZ javaslatára fogadta el azt a határozatot, amelyben jóváhagyja a székelyföldi város zászlajának hivatalos használatát. Az RMDSZ közleménye szerint Sepsiszentgyörgy zászlaja arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. A település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható.
Mint korábbi cikkünkből kiderül, elképesztőnek tartotta az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, hogy a brassói táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. Az egyesület szorgalmazta a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiállt a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
Elképesztőnek tartja az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, hogy a brassói táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!